A 400 millió éves zsurló vize úgy viselkedik, mintha a világűrből érkezett volna

A zsurlófélék a Föld legősibb ma is élő növényei közé tartoznak. Már több mint 400 millió éve jelen vannak bolygónkon, így túlélték a dinoszauruszok korát, a jégkorszakokat és számos globális klímaváltozást. Most egy új kutatás szerint ezek a különleges növények olyan vízkémiai nyomokat hoznak létre, amelyek szinte földönkívülinek tűnnek.

A University of New Mexico kutatói megállapították, hogy a zsurlók szárában áramló víz a párolgás során rendkívül szokatlan oxigénizotóp-összetételt vesz fel. Az értékek annyira szélsőségesek, hogy első pillantásra inkább meteoritokban mért adatokra emlékeztetnek, mint egy földi növény vízére.

Mit árulnak el az oxigénizotópok?

A vízmolekulákban található oxigén különböző izotópok formájában fordul elő. Ezek aránya fontos információkat hordoz arról, honnan származik a víz, milyen gyorsan párolog, és milyen volt a környezet páratartalma.

A kutatók a Rio Grande mentén gyűjtött sima zsurlókban követték nyomon, hogyan változik az izotóparány a növény aljától a csúcsáig.

A zsurló természetes desztillálóként működik

A zsurlók üreges, szegmentált szárai apró nyílások millióival rendelkeznek. Ahogy a víz felfelé halad, a könnyebb oxigénizotópok gyorsabban távoznak, a nehezebbek pedig feldúsulnak.

Ennek eredményeként a növény csúcsán mért víz kémiai összetétele minden eddiginél szélsőségesebb értékeket mutatott.

A kutatás vezetője szerint, ha ezt a mintát önmagában látná, könnyen azt hinné, hogy egy meteoritból származik.

Új eszköz a múlt éghajlatának feltárásához

A zsurlók apró szilíciumrészecskéket, úgynevezett fitolitokat képeznek, amelyek évmilliókon át megőrizhetik az izotópos jeleket.

Ezek a mikroszkopikus struktúrák lehetővé tehetik, hogy a kutatók rekonstruálják a múltbeli páratartalmat és éghajlati viszonyokat, akár a dinoszauruszok koráig visszamenően.

Miért fontos ez a felfedezés?

A tanulmány nemcsak az ősi klímák kutatásában nyithat új fejezetet, hanem a mai párolgási modellek pontosításában is segíthet.

A zsurlók megmutatják, hogy még a legegyszerűbbnek tűnő növények is olyan információkat őrizhetnek, amelyek alapjaiban változtathatják meg a Föld éghajlattörténetéről alkotott képünket.

A több százmillió éve élő zsurlók így nem csupán botanikai különlegességek, hanem a bolygónk múltját feltáró természetes adatbankok is lehetnek.

Ezek az extrém izotópos jelek arra utalnak, hogy a növények sokkal összetettebb módon alakítják a bennük áramló vizet, mint azt korábban gondoltuk. A zsurlók így a Föld múltjának egyik legkülönlegesebb természetes archiválóivá válhatnak.