A 2026-os európai hőhullám klímaváltozás nélkül szinte lehetetlen lett volna

2026 júniusának végén Európa nagy részét rendkívüli hőség sújtotta. Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Magyarországon és több közép-európai országban is 40 Celsius-fok körüli vagy azt meghaladó hőmérsékleteket mértek, miközben az éjszakák is szokatlanul melegek maradtak. A hőhullám egészségügyi riasztásokat és erdőtüzeket okozott több országban.

Egy gyors tudományos elemzés szerint azonban nem csupán egy újabb meleg nyárról volt szó. A kutatók arra jutottak, hogy ilyen intenzitású júniusi hőhullám az ember okozta klímaváltozás nélkül gyakorlatilag nem következhetett volna be.

Mit jelent az, hogy „gyakorlatilag lehetetlen”?

A kijelentés elsőre túlzónak tűnhet, valójában azonban egy speciális kutatási módszeren alapul.

Az úgynevezett extrém esemény-attribúciós vizsgálatok során a kutatók számítógépes klímamodellek segítségével két világot hasonlítanak össze. Az egyik a jelenlegi, amelyben az üvegházhatású gázok koncentrációja már jelentősen megnőtt az ipari forradalom óta. A másik egy elméleti világ, amelyben az emberi kibocsátások nem változtatták meg a Föld éghajlatát.

Ha ugyanaz az időjárási helyzet az utóbbi világban nem vagy csak rendkívül ritkán eredményezne ilyen szélsőséges hőséget, akkor a kutatók azt mondják, hogy az esemény emberi hatás nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna.

A légköri helyzet természetes volt, a hőség nem

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mostani hőhullámot egy úgynevezett omega-blokk nevű időjárási helyzet alakította ki.

Ebben az esetben egy tartós magasnyomású rendszer napokon át ugyanazon térség felett marad, akadályozva a hűvösebb légtömegek érkezését. Az ilyen blokkoló helyzetek természetes jelenségek, korábban is előfordultak Európában. A különbség az, hogy ma ezek már egy jóval melegebb éghajlati háttéren alakulnak ki, ezért sokkal magasabb hőmérsékleteket eredményeznek.

A World Weather Attribution kutatócsoport szerint egy hasonló júniusi hőhullám 1976 éghajlati viszonyai között átlagosan mintegy 3,5 Celsius-fokkal hűvösebb lett volna.

Az éjszakák különösen veszélyesek

A kutatás szerint nem csupán a nappali csúcshőmérsékletek okoztak problémát.

A trópusi éjszakák jelentősen növelik a szervezet terhelését, mert ilyenkor nincs elegendő idő a lehűlésre és a regenerálódásra. Ez különösen veszélyes az idősekre, a kisgyermekekre és a krónikus betegséggel élőkre.

A kutatók szerint az ilyen rendkívül meleg éjszakák előfordulási valószínűsége ma körülbelül százszor nagyobb, mint két évtizeddel ezelőtt.

Európa különösen gyorsan melegszik

A kontinens a világátlagnál gyorsabb ütemben melegszik.

Ez részben földrajzi adottságokkal, részben a szárazföldek gyorsabb felmelegedésével magyarázható. Emiatt Európában a hőhullámok egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A 2022-es rekordnyár után a 2026-os esemény ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a szélsőséges hőség már nem kivételes jelenség.

Magyarország számára is fontos figyelmeztetés

A Kárpát-medence az európai térségek közé tartozik, ahol a nyári hőhullámok gyakorisága és időtartama az elmúlt évtizedekben növekedett.

Az extrém hőség nemcsak az egészségügyet terheli, hanem a mezőgazdaságot, az energiatermelést, a városi infrastruktúrát és a vízgazdálkodást is. A szakértők szerint a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a városok hősziget-hatásának csökkentése, a zöldfelületek bővítése és a hőséghez való alkalmazkodásnak.

A mostani kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az egyes időjárási helyzeteket továbbra is természetes légköri folyamatok alakítják ki, ugyanakkor a háttérben zajló globális felmelegedés jelentősen növelheti azok intenzitását. Ezért a jövőben a hasonló hőhullámok valószínűleg nem elszigetelt kivételek, hanem egyre gyakoribb kihívások lesznek Európa számára.