Egy 5500 évvel ezelőtt élt ember csontváza alapjaiban változtathatja meg a szifilisz és rokon betegségeinek eredetéről alkotott képet. A kutatók ugyanis egy olyan baktérium genetikai nyomait azonosították, amely a mai szifilisz kórokozójának közeli rokona.
A felfedezés azt sugallja, hogy a treponematosis nevű betegségek – amelyek közé a szifilisz is tartozik – sokkal régebben jelen lehettek az emberi populációkban, mint azt korábban feltételezték.
Korai fertőzés nyomai a csontokban
A vizsgált csontváz egy vadászó-gyűjtögető közösséghez tartozó, középkorú személy maradványa volt. A különlegesség az, hogy a csontokon nem látszottak egyértelmű betegségre utaló elváltozások.
A modern genetikai vizsgálatok azonban lehetővé tették, hogy a kutatók közvetlenül a csontanyagból izolálják és rekonstruálják a Treponema pallidum nevű baktérium egyik ősi változatának DNS-ét. Ez a legrégebbi ismert genetikai bizonyíték erre a baktériumcsoportra.
Korábban ismeretlen baktériumvonal
A rekonstruált genom nem egyezik teljesen a ma ismert szifiliszt okozó törzsekkel. Ehelyett egy korábban ismeretlen, külön ágra szakadt baktériumvonalhoz tartozik.
Ez arra utal, hogy a treponematosis betegségek evolúciója sokkal összetettebb lehet, mint gondoltuk. Elképzelhető, hogy a baktérium különböző formái már több tízezer éve jelen vannak, és az idők során több irányban fejlődtek tovább.
Visszatolódik a betegség történelmi idővonala
A korábbi genetikai leletekhez képest ez a felfedezés mintegy 3000 évvel tolja vissza a baktérium jelenlétének bizonyítható időpontját.
Egyes becslések szerint a szóban forgó baktériumvonal akár 13–14 ezer évvel ezelőtt különülhetett el a mai törzsektől. Ez azt jelenti, hogy a fertőzés már az őskori emberi közösségekben is jelen lehetett, jóval a városiasodás és a sűrű népesség kialakulása előtt.
Új fényben a szifilisz eredete
A szifilisz eredete régóta vita tárgya. Egyes elméletek szerint az Újvilágból került Európába a 15. században, mások szerint már korábban is jelen volt az Óvilágban.
Az 5500 éves lelet nem ad végleges választ a vitára, de egyértelműen azt mutatja, hogy a baktérium ősei sokkal régebbiek, mint a történelmi feljegyzések. A treponematosis tehát nem egy „újkeletű” betegség, hanem mély evolúciós gyökerekkel rendelkezik.
Mit jelent ez a modern orvostudomány számára?
Az ősi DNS-vizsgálatok nem csupán történelmi érdekességek. Segítenek megérteni, hogyan alkalmazkodtak a kórokozók az emberi populációkhoz, és hogyan változtak az idők során.
Minél többet tudunk a baktériumok evolúciójáról, annál jobban megérthetjük a fertőző betegségek terjedésének mintázatait – és akár a jövőbeli járványokra való felkészülésben is hasznosíthatjuk ezeket az ismereteket.
A 5500 éves csontváz tehát nemcsak régészeti lelet, hanem kulcs a fertőző betegségek hosszú, több ezer éves történetének feltárásához.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!