Első bizonyíték: Mikroplasztik halmozódik fel a madarak tüdejében

Egy új tanulmány először mutatta ki, hogy mikroplasztik részecskék halmozódnak fel a madarak tüdejében, ami újabb figyelmeztetést jelent az emberi tevékenység okozta környezeti szennyezés súlyosságáról.

A madarak hosszú ideje fontos indikátorai a környezeti változásoknak. Rachel Carson Néma tavasz című, 1962-ben megjelent könyve is az eltűnő madárdalokkal figyelmeztetett az emberi környezetkárosítás következményeire. A bányászok pedig több mint egy évszázadon keresztül kalitkában tartott kanárikat vittek magukkal a föld alá, hogy azok korai jelzést adjanak a szén-monoxid jelenlétéről — ez a gyakorlat az Egyesült Királyság szénbányáiban csak 1996-ban ért véget.

A tanulmányt vezető Yongjie Wu, a Sichuani Egyetem professzora elmondta:
“A madarak rendkívül mozgékonyak, ökológiailag sokszínűek, és egyedi légzőrendszerük van, ami különösen érzékennyé teszi őket a levegőben lévő szennyeződésekre. Célunk az volt, hogy felmérjük a madarak tüdejében található mikro- és nanoplasztik szennyeződést, és értékeljük, hogy a madarak használhatók-e bioindikátorként a légköri műanyag szennyezés kimutatására.”

Minden vizsgált madár tüdejében találtak mikroplasztikot

A kutatók összesen 51 különböző madárfaj tüdejét elemezték, amelyek mindegyikét a kínai Chengdu Tianfu Nemzetközi Repülőtér közelében történt madárütközések megelőzése érdekében végzett program során gyűjtötték be. Minden egyes madár tüdejében mikroplasztikot találtak.

Shane DuBay, a Texasi Egyetem (University of Texas at Arlington) kutatója és a tanulmány társszerzője így fogalmazott:

“A legmegdöbbentőbb eredmény számomra az volt, hogy valamennyi vizsgált fajban kimutattuk a mikroplasztik jelenlétét — függetlenül a madár testméretétől, élőhelyétől és táplálkozási szokásaitól.”

A kutatás szerint grammonként átlagosan 416 mikroplasztik-részecske halmozódott fel a madarak tüdejében. A szárazföldi madarakban több mikroplasztikot találtak, mint a vízi madarakban, és a nagyobb testű madarak esetében is magasabb volt a szennyezettség szintje. A legnagyobb mikroplasztik-terhelést a ragadozó és mindenevő madaraknál mutatták ki, ami arra utal, hogy a szennyezés forrása az élőhely és a táplálkozás módja lehet — például a szennyezett területeken való táplálékkeresés.

Milyen típusú műanyagokat találtak?

A kutatók 32 különböző típusú műanyagból származó részecskéket azonosítottak, köztük:

• Polietilén – amelyet gyakran használnak műanyag palackokhoz és csomagolóanyagokhoz

• Poliuretán – ami általában bútorok és építőanyagok gyártásában fordul elő

• Polivinil-klorid (PVC) – amelyet gyakran használnak építőipari csövekhez és padlóburkolatokhoz

• Butadién-gumi – amelyet főként autógumik gyártásához alkalmaznak

Wu professzor szerint különösen a butadién-gumi jelenléte figyelemre méltó, mivel ez arra utal, hogy a madarak a repülőtér és a közeli utak környezetében lévő gumiabroncs-kopásból származó mikroműanyagokat lélegezhetik be. “A repülőgépek és földi járművek abroncskopásából származó részecskék bekerülhetnek a levegőbe, de további vizsgálatok szükségesek ennek megerősítéséhez” – mondta Wu.

Bár a gumikopásból származó mikroműanyagokat gyakran figyelmen kívül hagyják, becslések szerint ezek a részecskék az óceánba kerülő műanyagok 5-28%-áért lehetnek felelősek.

Egy globális probléma új dimenziója

“Ez a széles körű szennyezés rávilágít arra, hogy a levegőben lévő műanyag szennyezés valóban globális probléma — hasonlóan az óceánokba kerülő műanyaghoz” – tette hozzá DuBay.

A kutatás rámutat arra is, hogy a levegőben lévő mikroműanyagok közvetlenül érinthetik az állatok egészségét. A mikroplasztik-részecskék irritálhatják a tüdőt, gyulladást okozhatnak, és hosszú távon légzőszervi betegségekhez vezethetnek.

DuBay és csapata további kutatásokat tervez annak vizsgálatára, hogy a mikroplasztik milyen fiziológiai és egészségügyi hatásokkal járhat a madarak számára. Emellett fontosnak tartják annak feltárását is, hogy mely forrásokból származnak a részecskék, és hogyan lehetne csökkenteni a levegőben található mikroműanyag mennyiségét.

“Ez a kutatás fontos mérföldkő a műanyag szennyezés madarakra és a teljes ökoszisztémára gyakorolt hatásának megértésében. Ha a madarak ennyire ki vannak téve a légköri műanyagoknak, akkor valószínű, hogy más élőlények és akár az emberek is hasonló veszélynek vannak kitéve” – zárta DuBay.

Egyértelmű figyelmeztetés

A madarakban talált mikroplasztik nemcsak az ökoszisztéma egészségére nézve aggasztó, hanem arra is figyelmeztet, hogy az emberi tevékenység milyen széles körű és mélyreható hatással van a környezetre. A kutatás azt sugallja, hogy a légköri műanyag szennyezés nem csupán a vizek és az élőhelyek problémája — a levegőbe kerülő részecskék közvetlenül érinthetik az élővilágot és az emberi egészséget is.

Ez a tanulmány újabb ébresztőt jelent arra vonatkozóan, hogy sürgősen szükség van a műanyaghasználat csökkentésére és a fenntartható megoldások bevezetésére, mielőtt a helyzet tovább romlik.