40 év adatai mutatják: a kígyómarások egyáltalán nem véletlenszerűek

Első pillantásra egy kígyómarás kiszámíthatatlan balesetnek tűnhet: egy ember és egy rejtőzködő állat rossz pillanatban kerül egymás közelébe. Több évtized adatait elemezve azonban a kutatók egészen más képet kaptak. A kígyómarások időpontja, helyszíne és körülményei meglepően jól felismerhető mintázatokat követnek.

Egy nagyszabású áttekintés 142, 1987 és 2025 között megjelent tanulmány adatait egyesítette. A vizsgálatokban összesen több mint 214 ezer dokumentált kígyómarás szerepelt Ázsiából, Afrikából, Amerikából, Ausztráliából és Európából.

Az eredmények alapján különösen veszélyeztetettek a mezőgazdaságban dolgozók, a legtöbb sérülés pedig a lábat éri. A napszak sem véletlenszerű: a dokumentált esetek jelentős része délután történt.

A mezőgazdasági munka jelenti az egyik legnagyobb veszélyt

A kutatók 47 892 olyan esetet találtak, amelynél azt is rögzítették, mit csinált az áldozat a marás pillanatában.

Ezek 59,1 százaléka mezőgazdasági vagy ültetvényeken végzett munkához kapcsolódott. Ide tartozott többek között a szántás, a gyomlálás, a betakarítás és az öntözés, valamint a tea-, kávé- és pálmaültetvényeken végzett munka.

További 9,1 százalék más munkavégzés közben történt, például építkezéseken, fakitermelés vagy téglagyártás során. Az esetek 8,4 százaléka egyszerű gyaloglás közben következett be.

Érdekes módon a kígyók befogásához, megöléséhez vagy megmentéséhez kapcsolódó esetek mindössze 3,6 százalékot jelentettek.

A mintázat tehát arra utal, hogy a kígyómarás globális problémája szorosan összekapcsolódik a munkakörülményekkel és a vidéki életmóddal.

Tízből közel nyolc marás az alsó végtagot érte

A testtájra vonatkozó információt tartalmazó 85 593 eset 79 százalékában az alsó végtagot érte a marás.

Ennek egyszerű oka lehet. A mezőgazdasági munkások gyakran sűrű növényzetben, rizsföldeken vagy ültetvényeken dolgoznak, ahol rendkívül nehéz időben észrevenni a talaj közelében rejtőző kígyókat.

A probléma különösen súlyos azokban a térségekben, ahol a munkások szandálban vagy akár mezítláb dolgoznak.

A kutatók ezért egyszerű megelőző eszközök alkalmazásának vizsgálatát is fontosnak tartják. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy jelenleg még kevés erős bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, pontosan mekkora védelmet jelentenek ezek az intézkedések.

Délután történik a legtöbb dokumentált eset

A napszak szintén jól felismerhető mintázatot mutatott.

A közel 16 ezer, megfelelő időpont-adatot tartalmazó eset 39 százaléka dél és este hat óra között történt. További 29 százalékot este hat és éjfél között jegyeztek fel.

Éjfél és reggel hat óra között ezzel szemben mindössze az esetek 12 százaléka következett be.

A szezonális különbségek is jelentősek. A monszun és az azt követő időszak több régióban különösen veszélyes, mivel az áradások egyszerre változtatják meg az emberek és a kígyók mozgását.