A Nullarbor-síkság titka: Egy rejtélyes heg Ausztrália külterületén

2022 novemberében a természet egy rejtett, de lenyűgöző nyomot hagyott maga után Ausztrália déli részén. A Nullarbor-síkság kietlen, kopár vidékén egy hatalmas, 11 kilométer hosszú heg felfedezése új megvilágításba helyezte a térség időjárási történelmét. Ezidáig ismeretlen volt a heg kialakulásának hogyanja, amit most megfejtettek a kutatók.

Egy váratlan felfedezés

Egy barlangkutató műholdképeket böngészett, amikor valami szokatlanra lett figyelmes. A Google Earth felvételein egy jól kivehető, hatalmas heg rajzolódott ki, amelyet első pillantásra nehéz volt megmagyarázni. A kutatás során kiderült: a nyomot egy vad tornádó hagyta maga után, amelyről senki sem tudott.

A felfedezés nem csupán érdekesség, hanem fontos tudományos tanulság is: a műholdas technológiák lehetővé teszik a távoli és alig megközelíthető helyek rejtett történeteinek feltárását.

Tornádók Ausztráliában

Noha a tornádók általában az Egyesült Államok és India bizonyos régióiról ismertek, Ausztrália sem mentes a forgószelek jelentette veszélyektől. Az első hivatalosan dokumentált tornádó 1795-ben, Sydney külvárosában történt, és azóta számos hasonló eseményről számoltak be.

Az elmúlt évtizedek jelentősebb tornádói között említhető a 2013-as Victoria állambeli vihar, amely 250-300 km/órás széllökésekkel pusztított, vagy a 2016-os esemény, amikor hét tornádó csapott le Dél-Ausztrália középső részére.

A Nullarbor tornádó nyoma

A Nullarbor-síkságon felfedezett heg 11 kilométer hosszú és 160-250 méter széles. A „cikloidális jelek” – spirális minták – tanúsága szerint a tornádó legalább F2-es, de akár F3-as erősségű is lehetett, szélsebessége meghaladta a 200 km/órát.

A tornádó valószínűleg 7-13 percig tartott, és a térségben uralkodó hidegfront irányával összhangban nyugatról kelet felé haladt. Bár nem érintett lakott területeket, a földfelszínre és növényzetre gyakorolt hatása megdöbbentő.

A természet nyomai

A heg még 18 hónappal az esemény után is jól kivehető volt a műholdképeken és a helyszíni vizsgálatok során. A száraz, lassan regenerálódó táj megőrizte a tornádó pusztításának emlékét, bemutatva, hogy milyen erővel képes a természet alakítani a földfelszínt.

Mit tanulhatunk ebből?

A Nullarbor-síkság tornádója rávilágít arra, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek nem mindig kapnak figyelmet, különösen a távoli területeken. A műholdas megfigyelések azonban képesek megörökíteni ezeket a rejtett eseményeket, vagy azok nyomait, segítve a kutatókat abban, hogy jobban megértsék, milyen feltételek mellett és milyen gyakorisággal alakulnak ki tornádók az elzárt régiókban.

A kutatás hangsúlyozza az előrejelzés és a felkészülés fontosságát, hiszen a tornádók, bárhol is csapnak le, komoly következményekkel járhatnak.