Zöld Arábia: Ősi tavakat és folyókat fedeztek fel az Arab-sivatag mélyén

Valaha zöld oázis és hatalmas tavak tarkították azt a vidéket, amely ma a világ egyik legszárazabb sivatagja. Egy új kutatás forradalmasíthatja az Arábiai-félsziget történelméről alkotott képünket.

A Rub’ al Khali – más néven az „Üres Negyed” – napjainkban a világ egyik legszárazabb és legelhagyatottabb területe, ám a legújabb régészeti és geológiai kutatások szerint egykor buja növényzet, tavak és folyók jellemezték. Egy friss tanulmány alapján, amely a Communications Earth & Environment tudományos folyóiratban jelent meg, az Arábiai-félszigeten egy 1100 négyzetkilométeres tó is létezett, amely körülbelül 42 méter mély volt – nagyjából akkora, mint a Michigan–Huron-tó vízfelülete.

Egy zöldebb múlt nyomában

A tó körüli üledékek radiokarbonos kormeghatározása szerint a vízfelület mintegy 9 000 évvel ezelőtt érte el legnagyobb kiterjedését – egy olyan „Zöld Arábia” időszak során, amely 11 000-től 5 500 évvel ezelőttig tartott. A fő ok: megnövekedett csapadékmennyiség az afrikai monszun hatására, amely hatalmas mennyiségű vizet szállított a sivatag területére.

A tó később átszakadt, ami egy 150 km hosszú völgyet vájt a sivatagi felszínbe – ez is része annak a lenyűgöző geológiai örökségnek, amelyet most sikerült feltárni.

Kihatások az ősi emberi közösségekre

A tanulmány szerint a tó és a hozzá tartozó folyóhálózatok, valamint a környező szavannaszerű növényzet kedvező feltételeket teremtettek az emberi élet számára. A „Zöld Arábia” korszakában a vadászó-gyűjtögető és pásztorkodó népcsoportok elterjedtek ezen a ma már kietlen vidéken.

Michael Petraglia, a Griffith Egyetem Emberi Evolúció Kutatóközpontjának igazgatója szerint:

„A tó és folyók kialakulása, valamint a fűvel borított szavannák elősegítették az emberi közösségek elterjedését az akkor még élhető területen.”

Az Arábiai-félsziget földrajzilag közel esik a híres Termékeny Félholdhoz – ahhoz a térséghez, ahol az emberi mezőgazdaság első jeleit felfedezték mintegy 12 000 évvel ezelőtt.

A klímaváltozás nem új keletű jelenség

A klíma azonban nem maradt örökké kedvező. Körülbelül 6 000 évvel ezelőtt a csapadék hirtelen visszaesett, és az „Üres Negyed” újra szárazzá és kietlenné vált. Ez arra kényszerítette az ott élő népeket, hogy elhagyják a területet, és alkalmazkodjanak az új, szárazabb körülményekhez.

A kutatás nemcsak az éghajlati változások hosszú távú hatásaira hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a ma sivatagos tájaknak is volt zöld múltjuk – és talán a jövőjük is újra az lehet.