Titokzatos allergia terjed: egy kullancscsípés elég, hogy többé ne ehess marhahúst

A kullancscsípés nemcsak a Lyme-kór vagy az agyhártyagyulladás veszélyét hordozza, hanem egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb allergiás reakciót is kiválthat: az ún. alfa-gal szindrómát (AGS), amely életre szóló vöröshús-allergiát okozhat.​

Mi az alfa-gal szindróma?

Az AGS egy ritka, de egyre gyakoribbá váló ételallergia, amelyet a galaktóz-alfa-1,3-galaktóz (röviden: alfa-gal) nevű cukormolekula vált ki. Ez a molekula megtalálható a legtöbb emlősállat húsában – így a marha-, sertés-, bárány- és vadhúsban –, de nem fordul elő az emberekben vagy főemlősökben.​

A probléma akkor kezdődik, amikor egyes kullancsfajok – például az Egyesült Államokban elterjedt „lone star” (magányos csillag) kullancs – csípésük során alfa-galt juttatnak az emberi véráramba. Ez az immunrendszer túlzott reakcióját váltja ki, amelynek következtében a szervezet allergiás választ ad az alfa-galt tartalmazó ételekre.​

Tünetek: késleltetett, de súlyos reakciók

Az AGS különösen megtévesztő, mivel a tünetek nem azonnal, hanem 2–6 órával a vöröshús fogyasztása után jelentkeznek. Ez megnehezíti a kiváltó ok azonosítását. A tünetek közé tartozhatnak:​

• csalánkiütés, viszketés

• hányinger, hányás, hasmenés

• légzési nehézségek, köhögés

• vérnyomásesés, szédülés

• anafilaxia, amely életveszélyes állapot is lehet​

A tünetek súlyossága egyénenként változik, és előfordulhat, hogy valaki csak enyhe panaszokat tapasztal, míg másoknál súlyos reakciók alakulnak ki.​

Terjedés és kockázati tényezők

Az AGS eseteinek száma világszerte növekszik, különösen az Egyesült Államok délkeleti régióiban, ahol a lone star kullancs elterjedt. Azonban más kullancsfajok is képesek lehetnek az alfa-gal szindróma kiváltására, például a fekete lábú kullancs (Ixodes scapularis) és a nyugati fekete lábú kullancs (Ixodes pacificus) is összefüggésbe hozható az AGS kialakulásával. A kockázat különösen magas azokban a területeken, ahol az erdők és lakott területek találkoznak, mivel ezek az élőhelyek ideálisak a kullancsok számára.​

Diagnózis és kezelés

Az AGS diagnosztizálása vérvizsgálattal történik, amely kimutatja az alfa-gal elleni specifikus IgE antitestek jelenlétét. Mivel a tünetek késleltetve jelentkeznek, fontos, hogy az orvosok és a páciensek ismerjék ezt az összefüggést, hogy elkerülhető legyen a félrediagnosztizálás.​

Jelenleg nincs gyógymód az AGS-re; a kezelés főként a vöröshús és más alfa-galt tartalmazó termékek kerüléséből áll. Súlyos allergiás reakciók esetén antihisztaminok vagy epinefrin (adrenalin) alkalmazása szükséges lehet.​

Megelőzés: védekezés a kullancsok ellen

A legjobb védekezés az AGS ellen a kullancscsípések elkerülése:​

• Viseljünk hosszú ujjú ruházatot és hosszú nadrágot, ha erdős vagy füves területen tartózkodunk.

• Használjunk kullancsriasztó szereket.

• Kerüljük a magas fűvel borított területeket.

• Alaposan vizsgáljuk át testünket és ruházatunkat a szabadban töltött idő után.​

Ha kullancsot találunk a bőrünkön, azt minél előbb távolítsuk el megfelelő eszközzel, és figyeljük meg a csípés helyét, valamint az esetleges tünetek megjelenését.​

Az alfa-gal szindróma egy súlyos, életminőséget jelentősen befolyásoló allergiás reakció, amelyet bizonyos kullancsfajok csípése vált ki. A tünetek késleltetve jelentkeznek, ami megnehezíti a diagnózist. A megelőzés kulcsfontosságú, mivel jelenleg nincs gyógymód az AGS-re.

A tanulmány PLOS Climate folyóiratban jelent meg.