Új kutatás – Mit tesz a városi szmog és zaj a gyerekek agyával?

Egyre több gyerek nő fel olyan környezetben, ahol sok az autó, a levegő pedig nem túl tiszta. A városi forgalommal együtt jár a szennyezett levegő és az állandó zaj – és ezek nem csak a tüdőnket vagy a hallásunkat terhelik. A legújabb kutatások szerint már a fejlődő gyerekek agyára is komoly hatással lehetnek.

Egy friss holland tanulmány most azt vizsgálta meg, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek a terhesség és a gyerekkor alatt elszenvedett légszennyezésnek és zajnak az agy fejlődésére – különösen serdülőkorban, amikor a gyerekek agya még nagyon érzékeny.

Mi volt a kutatás célja?

A cél az volt, hogy megértsük: ha egy gyerek hosszabb ideig él zajos, szmogos környezetben – akár már az anyaméhben is –, az hogyan befolyásolja az agy működését később, kamaszkorban.

Nem csak azt nézték, milyen az agy egy adott pillanatban, hanem azt is, hogyan változik a különböző agyi területek közötti kapcsolat idővel – vagyis hogyan “beszélgetnek” egymással az agyrészek a nap folyamán.

Hogyan zajlott a kutatás?

Kik vettek részt benne?

A holland Generation R elnevezésű születési kohorsz vizsgálat több mint 3 500 gyereket követett, születésüktől kezdve. Közülük sokan vettek részt agyi MRI-vizsgálatokon 10 és 14 éves korukban.

A kutatók megnézték, milyen mértékű szennyezésnek és közlekedési zajnak voltak kitéve ezek a gyerekek az otthonuk környékén – már az anyaméhben is, és később a gyerekkor során.

Miért MRI-t használtak?

Ez egy olyan képalkotó eljárás, amellyel láthatóvá tehetők az agy különböző területei, és az is megfigyelhető, hogy ezek a részek hogyan működnek együtt. Ezúttal nem „feladat közbeni” agyműködést néztek, hanem azt, amikor a gyerek nyugalomban van – ilyenkor az agy egy sajátos „alapállapotba” kapcsol.

Mit találtak a kutatók?

A kutatás során öt különböző agyi működési mintázatot figyeltek meg, amelyek időről időre váltakoznak. Azt vizsgálták, hogy a gyerekek mennyi időt töltöttek ezekben az állapotokban – és hogyan befolyásolták ezt a környezeti hatások.

A legfontosabb eredmények:

• Finom por (PM) és közlekedési zaj hatására a gyerekek agya több időt töltött olyan állapotban, ahol az úgynevezett default mode network (alapállapotú agyhálózat) nagyon aktív volt.

• Ez az agyi hálózat akkor működik, amikor az ember nem egy konkrét feladatra figyel, hanem „magába mélyed”, gondolkodik vagy álmodozik.

• A terhesség alatti magas légszennyezettség és a gyerekkori zaj szintén fokozta ennek a hálózatnak az aktivitását.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A default mode network fontos az önismerethez, a gondolkodáshoz, de ha túl aktív, akkor az agy nehezebben vált fókuszált, figyelmes üzemmódba. Ez hosszú távon hozzájárulhat:

• figyelemzavarokhoz,

• tanulási nehézségekhez,

• szorongáshoz vagy depressziós hajlamhoz.

Másképp fogalmazva: ha egy gyerek agya túl sokat „álmodozik” akkor is, amikor figyelnie kellene, az akadályozhatja a tanulásban vagy a társas helyzetekben való boldogulásban.

Miért fontos már a terhesség alatt?

A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szennyezett levegő és a zajterhelés hatása már a terhesség alatt elkezdődhet. A méhlepényen keresztül ugyanis a káros anyagok elérhetik a magzatot, befolyásolva az idegrendszeri fejlődést.

A gyerekkor alatti hatások pedig tovább formálják az agy érését – különösen serdülőkorban, amikor a szervezet és az agy is nagy változásokon megy keresztül.

Mit tehetünk szülőként?

Bár nem mindenki tud elköltözni egy csendes, zöldövezeti házba, néhány dolgot mégis megtehetünk, hogy csökkentsük a káros hatásokat.

Néhány gyakorlati tipp:

• Kerüljük a csúcsforgalmi szellőztetést – inkább reggel vagy késő este nyissunk ablakot.

• Használjunk levegőtisztító készüléket otthon – főleg, ha forgalmas út mellett lakunk.

• Sétáljunk inkább parkokban, zöld területeken – ezek természetes módon szűrik a levegőt.

• Figyeljünk a gyerekek alvására – a zajos környezet megzavarhatja az alvásminőséget, ami kihat az agy fejlődésére.

• Tanítsuk meg őket relaxálni – a stresszkezelés és tudatos jelenlét is segíthet az agy működésének kiegyensúlyozásában.

Mit tehet a közösség, az iskola vagy a város?

• Több zöld terület kialakítása, különösen iskolák környékén

• A zajszennyezés csökkentése: forgalomcsillapítás, zajvédő falak

• Elektromos közlekedés ösztönzése

• Környezeti nevelés már óvodáskortól

GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Mennyire veszélyes a légszennyezés egy gyerek számára?
A gyerekek érzékenyebbek, mint a felnőttek. A kis testméret, gyorsabb légzés és a fejlődő szervek miatt a szennyezés jobban hat rájuk – különösen az agyuk fejlődésére.

Mikor a legkritikusabb az agy fejlődése?
Már a magzati korban elkezdődik, de kisgyermek- és serdülőkorban is nagyon aktív. Ezért fontos, hogy ezekben az időszakokban a lehető legtisztább környezetet biztosítsuk.

A zaj tényleg hat az agy működésére?
Igen, főként, ha tartós. A folyamatos háttérzaj megemelheti a stresszhormonokat, rontja az alvást és akadályozza a koncentrációt.

Mit jelent az, hogy “dinamikus” agyi kapcsolatok?
Azt jelenti, hogy az agy különböző részei nem mindig ugyanúgy működnek együtt – idővel váltakoznak a kapcsolati mintázatok. A kutatás ezt vizsgálta, ami sokkal közelebb áll az agy természetes működéséhez.

A városi élet nem csak zajos és szmogos, de – mint ez a kutatás is mutatja – hatással lehet a gyerekek fejlődő agyára is. A jó hír az, hogy sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük ezeket a hatásokat – akár otthon, akár közösségi szinten. A tudatosság és a megelőzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy gyermekeink egészségesebb jövő felé haladhassanak.

Forrás: EHP