Ugyanazt a növényt egészen másképp érintheti a klímaváltozás, új kutatás figyelmeztet
Egy növényfaj elterjedtsége önmagában nem jelenti azt, hogy minden élőhelyén egyformán képes alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz. Egy új amerikai kutatás szerint ugyanaz a faj az Egyesült Államok egyik térségében viszonylag kevésbé érzékeny lehet az éghajlati viszonyokra, míg máshol jóval sérülékenyebbnek bizonyulhat. A több száz növényfaj elterjedési adatain alapuló vizsgálat arra is rámutatott, hogy a domborzat változatossága és a jégkorszakok öröksége fontos szerepet játszhat a növények éghajlati érzékenységében. A felfedezés a természetvédelmi intézkedések tervezését is átalakíthatja.
A klímaváltozás következményeit vizsgáló kutatások gyakran egész növényfajok veszélyeztetettségét próbálják meghatározni. A szakemberek felmérik, hol élnek az adott faj egyedei, milyen hőmérsékleti és csapadékviszonyok között fordulnak elő, majd ezek alapján becsléseket készítenek a jövőbeli fennmaradásukról.
Egy növényfaj azonban akár több ezer kilométeres területen is elterjedhet, és az egyes élőhelyeken egészen eltérő környezeti feltételekkel találkozhat.
Az Illinois-i Egyetem Urbana–Champaign campusának kutatói ezért azt vizsgálták meg, mennyiben változik egyazon növényfaj éghajlati érzékenysége az Egyesült Államok különböző régióiban.
Több ezer növényfaj előfordulási adatait vizsgálták meg
A szakemberek a Global Biodiversity Information Facility (GBIF) nemzetközi adatbázisából gyűjtöttek információkat az Egyesült Államok területén élő edényes növényekről.
Az adatbázis múzeumok, herbáriumok, természetvédelmi szervezetek, kutatóintézetek és lakossági megfigyelési programok eredményeit is tartalmazza.
A felhasznált legkorábbi növényi előfordulási rekord 1706-ból származott.
A kutatók a pontatlan helymeghatározású adatokat kizárták, és eltávolították azokat a megfigyeléseket is, amelyek a fajok ismert éghajlati elterjedésétől szélsőségesen eltérő körülményekre utaltak, mert ezek között hibás rekordok is lehettek.
Az egyes fajok éghajlati érzékenységét olyan mutató segítségével becsülték meg, amely figyelembe veszi a növény földrajzi elterjedésének kiterjedését, valamint azt, milyen széles hőmérsékleti és csapadéktartományban fordul elő.
A növények egy nullától egyig terjedő pontszámot kaptak. A magasabb érték nagyobb becsült éghajlati érzékenységet jelentett, míg az alacsonyabb érték szélesebb környezeti alkalmazkodási lehetőségekre utalhatott.
A módszer ugyanakkor nem azt mérte, hogy egy növényállomány már most pusztul-e, hanem azt becsülte, mennyire korlátozott a faj megfigyelt földrajzi és éghajlati elterjedése az adott térségben.
A napraforgó sem egyformán érzékeny mindenhol
Az eredmények egyik legérdekesebb példája a közönséges napraforgó (Helianthus annuus), amely az Egyesült Államok mind a 48 összefüggő szárazföldi államában megtalálható.
A széles elterjedés alapján könnyen azt feltételezhetnénk, hogy a faj általában jól alkalmazkodik a különböző környezeti feltételekhez.
A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a napraforgó becsült éghajlati érzékenysége államonként jelentősen eltérhet.
Ez azért fontos, mert a természetvédelmi értékelésekben egy széles körben elterjedt növényt könnyen kevésbé veszélyeztetettnek tekinthetnek, miközben bizonyos helyi állományai fokozott figyelmet igényelhetnek.
A kutatók szerint a növényfajok védelmét ezért nem célszerű kizárólag országos elterjedési adatok alapján megtervezni.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!