Tudtad, hogy a cseresznyefák a kérgükön keresztül is lélegeznek?

Amikor a fákat figyeljük – különösen tavasszal, amikor a cseresznyefák virágba borulnak – talán eszünkbe sem jut, hogy ezek az élőlények is lélegeznek. Pedig a fák, akárcsak mi, folyamatos kapcsolatban állnak a levegővel: oxigént használnak fel, és szén-dioxidot bocsátanak ki. Bár sokan úgy tanultuk, hogy a gázcsere kizárólag a levelek felületén történik, a valóság sokkal összetettebb – és egyben izgalmasabb is.

Erről mesél Nalini M. Nadkarni, a National Geographic felfedezője Tree Notes: A Year in the Company of Trees című könyvében. Ebben arra világít rá, hogy a fák testének más részei – például a törzs és az ágak – szintén aktívan részt vesznek az anyagcserében, méghozzá egy különleges mechanizmus segítségével.

A fák “ablakai” – avagy mi az a lenticella?

Gondolj csak bele: amikor beülsz egy felforrósodott autóba, ösztönösen lehúzod az ablakokat, hogy friss levegő áramoljon be. Hasonló elven működnek a fák törzsén található apró nyílások is, amelyeket lenticelláknak, vagyis „kis ablakoknak” neveznek. Ezek a kéreg hosszanti vonalai nem csupán dekoratív mintázatok – valójában ezek biztosítják, hogy a fa belső élő sejtjei is hozzáférjenek a légkör oxigénjéhez, és el tudják távolítani a keletkező szén-dioxidot.

Ez különösen fontos, hiszen a fa kérge zárt és védelmet nyújtó réteg, amely megakadályozza a káros kórokozók vagy rovarok bejutását. Ugyanakkor a fa belsejében zajló sejtlégzésnek folyamatos oxigénellátásra van szüksége – ehhez pedig szükség van „kapukra”, amelyeken át gázok cserélődhetnek. Ezt a szerepet töltik be a lenticellák.

Nem csak levelek lélegeznek – a fák belseje is él

A fotoszintézis valóban a levelekben történik, ahol apró nyílások, úgynevezett sztómák (vagy „kis szájacskák”) engedik be a szén-dioxidot, és juttatják ki az oxigént. Azonban a fa minden élő sejtje – nemcsak a levelek, hanem a kéreg alatti szövetek is – oxigént igényel az életfunkcióikhoz.

Ez az anyagcsere-folyamat, azaz sejtlégzés, folyamatos oxigénfelvételt és szén-dioxid leadást jelent. A lenticellák nélkül a fa törzse és ágai „fulladoznának”, hiszen a vastag kéreg nem engedné át a szükséges gázokat.

A fák “légzése” fajtánként eltérő

A lenticellák nem egyformák minden fánál. A botanikusok gyakran ezek alakja és elhelyezkedése alapján is azonosítják a fafajokat. Például a cseresznyefák és nyírfák látványos, jól látható lenticellákkal rendelkeznek – hosszanti, sötét csíkokkal a kéreg felszínén. Más fafajok esetében ezek a nyílások olyan kicsik, hogy szabad szemmel alig észrevehetők, mégis ugyanúgy ellátják a létfontosságú feladatukat.

Ezek az apró, gyakran észrevétlen szerkezetek kulcsfontosságúak a fa egészsége szempontjából – különösen forró nyári napokon, amikor a belső sejtek anyagcseréje fokozódik, és megnő az oxigén iránti igényük.

Egy kis természeti csoda

Legközelebb, amikor elsétálsz egy virágzó cseresznyefa mellett, ne csak a szirmokat csodáld meg – figyeld meg a kérgét is. A finom, hosszanti vonalak nemcsak díszek: ezek a fa „ablakai”, amelyeken át a természet egyik leglenyűgözőbb folyamata, a légzés zajlik – csendben, mégis életet adva.