Tudomány a mianmari 7,7-es rengés mögött

A március 28-i pusztító földrengés nemcsak Mianmart, hanem a szomszédos országokat is megrázta – de vajon mi okozta?

Március 28-án, pénteken egy rendkívül erős, 7,7-es magnitúdójú földrengés rázta meg Mianmar középső részét, különösen Mandalay városát és környékét. A rengés ereje még a szomszédos Kínában és Thaiföldön is érezhető volt – jelentette az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS).

A rengés helyi idő szerint 12:50-kor, mindössze 10 kilométeres mélységben következett be, ami sekély földrengésnek számít, és ezért különösen pusztító hatású. Alig 12 perccel később egy második, 6,7-es erősségű földrengés is megrázta a térséget, majd aznap további kilenc kisebb rengés követte a sorozatot, 4,4 és 4,9 közötti magnitúdóval.

A hivatalos adatok szerint a földrengések következtében legalább 144 ember életét vesztette, és több mint 730-an megsérültek. Mandalay környékén több épület is romba dőlt, köztük kolostorok is. Thaiföld fővárosában, Bangkokban egy építés alatt álló 33 emeletes toronyház omlott össze, legalább 10 halálos áldozatot követelve, 16-an megsérültek, 101 embert pedig eltűntként tartanak nyilván – közölte az Associated Press.

Mi okozta a rengést?

A földrengés a híres Sagaing-törés mentén történt – ez egy több mint 1600 kilométer hosszú észak-déli irányú tektonikus törésvonal, amely Mianmaron keresztül húzódik egészen az Andamán-tengerig. A törésvonal mentén gyakoriak a csúsztatásos típusú rengések, amelyek során a földtömegek vízszintesen mozdulnak el egymás mellett – hasonlóan a kaliforniai San Andreas-törésvonal működéséhez.

„Ez egy nagyon nagy földrengés, és nem meglepő, hogy még Bangkokban is érezhető volt, annak ellenére, hogy jóval távolabb esik az epicentrumtól” – nyilatkozta Gregory Beroza, a Stanford Egyetem geofizika professzora.

Egy régóta mozgásban lévő lemezhatár

A rengés geológiai hátterét a régió tektonikus mozgásai adják. Mint Ben van der Pluijm, a Michigani Egyetem emeritus geológiaprofesszora elmondta, az indiai kontinens lemeze mintegy 100 millió éve mozog észak felé. Körülbelül 40 millió éve ütközött össze az eurázsiai lemezzel, és azóta is nyomja azt, ami nemcsak a Himalája kialakulásához vezetett, de folyamatos feszültséget generál a régió mélyén – ennek időnkénti felszabadulása okozza a földrengéseket.

„A 7,7-es erősségű rengés következtében nem lenne meglepő, ha a talaj vízszintesen több métert mozdult volna el” – mondta van der Pluijm. „Ez valóban egy nagyon nagy földrengés. Nem gyakori az ilyen erősségű rengés.”

Súlyos károk egy sűrűn lakott térségben

A rengés sekély jellege miatt rendkívül pusztító volt, mivel a földfelszínhez közelebb történt, és így több energiát adott át közvetlenül a felszínre. Ez hasonlóvá teszi a 2023-as törökországi földrengésekhez, amelyek szintén sekélyek és rendkívül halálosak voltak – magyarázta Jeffrey Park, a Yale Egyetem szeizmológusa.

„Ez a rengés sűrűn lakott területen következett be, így sajnos súlyos emberi áldozatokkal és anyagi kárral kell számolnunk” – tette hozzá.

Történelmi előzmények

A térség földrengéstörténete sem kecsegtet túl sok jóval: az USGS szerint 1900 óta már hat darab, legalább 7-es magnitúdójú földrengést regisztráltak a mostani epicentrum 250 kilométeres körzetében. A legutóbbi ilyen rengés 1990 januárjában történt, 7,0-es erősséggel, amely 32 épületet rombolt le. 1912-ben pedig egy 7,9-es erősségű földrengés rázta meg a térséget.