
Korai traumák hatása a vadon élő állatok túlélési esélyeire – Tanulmány
Egy új kutatás szerint a vadon élő állatoknál a korai traumák jelentősen csökkenthetik a túlélési esélyeket. A vizsgálat során különösen a mormotákat használták tesztalanyként, amelyek esetében kimutatható volt, hogy életük korai szakaszában elszenvedett traumák káros hatással vannak a túlélésükre és általános jólétükre.
Egy friss tanulmány szerint azok a mormoták, amelyek korai életükben valamilyen nehézségen mennek keresztül, kisebb eséllyel maradnak életben. Az embereknél ismert, hogy a gyermekkorban átélt traumák és negatív élmények hosszan tartó hatással vannak a testi és mentális egészségre, azonban hasonló hatásokat figyelhetünk meg a vadon élő állatok esetében is.
A mentőkutyáknál például jól látható, hogy korábbi bántalmazásuk vagy elhanyagolásuk hatással van viselkedésükre, hasonlóan a vadon élő állatokhoz, amelyek szintén elszenvednek nehézségeket. Ezek a tapasztalatok nem csak átmeneti hatásúak, hanem hosszú távon is kihatnak az állatok viselkedésére és túlélési esélyeikre.
Korábbi tanulmányok embereken és más állatokon is kimutatták, hogy a korai élmények nagyban befolyásolják az egyedek fejlődését. A vadállatok esetében azonban kevésbé kutatott, hogy milyen hatással van a különböző stresszorok együttes jelenléte az egészségükre és a túlélésükre. A biológiai sokféleség csökkenésével összefüggésben fontos megérteni, hogyan befolyásolják ezeket az állatokat a természetes és ember által okozott stresszorok, például a szennyezés és az élőhelyek pusztítása.
Ennek érdekében a kutatók egy “összesített nehézségi indexet” dolgoztak ki, amely hasonló a humán pszichológiában használt gyermekkori káros élmények mérésére szolgáló pontszámhoz. Ez a pontszám a túlélési esélyek előrejelzésére használható, így lehetőséget nyújt a veszélyeztetett vadon élő populációk jobb védelmére. A kutatás során ezt az indexet a sárgahasú mormotáknál tesztelték, amelyek évtizedek óta megfigyelés alatt állnak Colorado államban, a Rocky Mountain Biological Laboratory-nál.
A sárgahasú mormoták napi aktivitása és kolóniai szerkezete ideális vizsgálati alapot nyújtott a kutatók számára, akik átfogó megfigyelésekkel és rendszeres csapdázással dokumentálták a populáció változásait és egyedeik életét.
A traumák hatása hosszútávú
A pszichológiai kutatások már régóta feltárják, hogy a gyermekkorban elszenvedett traumák – például elhanyagolás vagy bántalmazás – hosszú távon befolyásolhatják az emberi egészséget és életminőséget. Az embereknél ismert, hogy a gyermekkorban átélt traumák és negatív élmények hosszan tartó hatással vannak a testi és mentális egészségre, azonban hasonló hatásokat figyelhetünk meg a vadon élő állatok esetében is.
A mentőkutyáknál például jól látható, hogy korábbi bántalmazásuk vagy elhanyagolásuk hatással van viselkedésükre, hasonlóan a vadon élő állatokhoz, amelyek szintén elszenvednek nehézségeket. Ezek a tapasztalatok nem csak átmeneti hatásúak, hanem hosszú távon is kihatnak az állatok viselkedésére és túlélési esélyeikre.
Korábbi tanulmányok embereken és más állatokon is kimutatták, hogy a korai élmények nagyban befolyásolják az egyedek fejlődését. A vadállatok esetében azonban kevésbé kutatott, hogy milyen hatással van a különböző stresszorok együttes jelenléte az egészségükre és a túlélésükre. A biológiai sokféleség csökkenésével összefüggésben fontos megérteni, hogyan befolyásolják ezeket az állatokat a természetes és ember által okozott stresszorok, például a szennyezés és az élőhelyek pusztítása.
Ennek érdekében a kutatók egy “összesített nehézségi indexet” dolgoztak ki, amely hasonló a humán pszichológiában használt gyermekkori káros élmények mérésére szolgáló pontszámhoz. Ez a pontszám a túlélési esélyek előrejelzésére használható, így lehetőséget nyújt a veszélyeztetett vadon élő populációk jobb védelmére. A kutatás során ezt az indexet a sárgahasú mormotáknál tesztelték, amelyek évtizedek óta megfigyelés alatt állnak Colorado államban, a Rocky Mountain Biological Laboratory-nál.
A sárgahasú mormoták napi aktivitása és kolóniai szerkezete ideális vizsgálati alapot nyújtott a kutatók számára, akik átfogó megfigyelésekkel és rendszeres csapdázással dokumentálták a populáció változásait és egyedeik életét.
Az állati viselkedés és túlélés összefüggései
A kutatók arra kíváncsiak, hogy a vadon élő állatok esetében a korai életszakaszban átélt traumák miként befolyásolják a túlélést és a viselkedést. Az eredmények azt sugallják, hogy ezek a kedvezőtlen tapasztalatok befolyásolják az állatok későbbi döntéshozatalát és a környezetükkel való interakcióikat, ami hatással van a túlélési esélyeikre is.
A túlélési index kidolgozása
A kutatók egy „halmozott szerencsétlenségi index” kidolgozásával kívánták mérni a negatív élmények hatásait a vadon élő állatok populációiban. Az emberi pszichológiából átvett „gyermekkori káros élmények pontszáma” alapján létrehoztak egy hasonló indexet a vadállatok számára is, amely összegzi a különféle traumatikus tapasztalatokat.
Mormoták, mint esettanulmány
A sárgahasú mormoták kiváló alanyoknak bizonyultak a kutatáshoz. A kutatók 1962 óta követik nyomon a mormotákat a Colorado állambeli Rocky Mountain Biological Laboratory területén. Ezek az állatok meghatározott földrajzi területen, kolóniákban élnek, így könnyen megfigyelhetőek és azonosíthatóak. A kutatások során arra derült fény, hogy a korai életkorban tapasztalt traumák csökkentik a mormoták túlélési esélyeit.
Az eredmények jelentősége a természetvédelemben
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a természetvédelmi stratégiák finomításához. A különféle stresszhelyzetek, mint az élelemért való verseny, a ragadozók jelentette veszélyek, betegségek és a szélsőséges időjárás hatásaival küzdő állatpopulációk számára fontos lenne a megfelelő védelem biztosítása. Az emberek által okozott további stressztényezők – mint a vegyi, fény- és zajszennyezés – szintén jelentős terhet rónak ezekre az élőlényekre.
Összegzés
A kutatás megerősítette, hogy a traumák hatása az állatvilágban is mérhető, és ezek a hatások jelentős befolyással vannak az állatok túlélési esélyeire és életminőségére. Az index alkalmazása hozzájárulhat a veszélyeztetett populációk jobb védelméhez, valamint a természetvédelmi erőfeszítések hatékonyságának növeléséhez.
Forrás: livescience
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!