Tengervízzel vastagították az arktiszi jeget, meglepő eredményt hozott a kísérlet

A sarkvidéki tengeri jég gyors olvadása az éghajlatváltozás egyik legismertebb következménye. A tudósok évtizedek óta keresik azokat a módszereket, amelyek lassíthatják a folyamatot, vagy legalább időt nyerhetnek az alkalmazkodáshoz. Egy új, Kanadában végzett kísérlet során kutatók szándékosan tengervizet pumpáltak a tengeri jég felszínére, és azt tapasztalták, hogy a kezelt területeken a jég vastagabb lett, világosabb maradt, és lassabban olvadt.

Hogyan vastagították meg a jeget?

A kísérletet a kanadai Nunavut területén, Cambridge Bay közelében végezték. A kutatók akkumulátorral és hidrogénnel működő szivattyúk segítségével vékony rétegben tengervizet juttattak a tengeri jég felszínére a téli hónapokban.

A rendkívül hideg arktiszi levegő hatására a víz néhány órán belül megfagyott, így új jégréteget hozott létre a felszínen. Egyes területeket egyszer, másokat kétszer is elárasztottak a tél során, hogy összehasonlíthassák a módszer hatékonyságát.

Akár 30 centiméterrel vastagabb lett a jég

A mérések szerint a kezelt jégterületek tavasszal akár 30–32 centiméterrel vastagabbak voltak, mint az érintetlen kontrollterületek. A kétszer elárasztott zónák még nagyobb vastagodást mutattak.

A kutatók szerint ez a növekedés nagyjából megfelel annak a jégveszteségnek, amely az adott térségben az elmúlt 50 év során bekövetkezett. Más szóval egyetlen tél alatt sikerült olyan vastagságnövekedést elérni, amely ellensúlyozhatja a helyi hosszú távú vékonyodást.

Forrás: (ClimateRepair)

Nemcsak vastagabb, hanem világosabb is lett

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kezelt jégterületek fényvisszaverő képessége jelentősen javult.

A drónos és műholdas megfigyelések szerint a többször kezelt területek 30–40 százalékkal világosabbak voltak, mint a környező jég. Ez azért lényeges, mert a világos felszín több napfényt ver vissza az űrbe, míg a sötét víz és az olvadó jég több hőt nyel el.

A tengeri jég természetes körülmények között is fontos szerepet játszik a Föld energiaegyensúlyában, mivel a napsugárzás 50–70 százalékát képes visszaverni, szemben a nyílt óceánnal, amely ennek csak töredékét tükrözi vissza.

Forrás: (nsidc.org)

A nyár továbbra is komoly kihívás

Bár a kezelt jég lassabban olvadt, a kutatók egyelőre nem tudták megakadályozni, hogy a nyári olvadási időszak végül elpusztítsa a mesterségesen vastagított jégtáblákat.

A kísérlet bebizonyította, hogy a jég vastagítása fizikailag működik, de továbbra is nyitott kérdés, hogy a módszer képes-e több éven át fennmaradó jégrétegeket létrehozni. A szakértők szerint további kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy a technológia nagyobb léptékben is alkalmazható-e.

Lehet-e ez a jövő egyik klímavédelmi eszköze?

A módszer a geoengineering, vagyis az éghajlati beavatkozások egyik formájának tekinthető. Támogatói szerint helyi szinten segíthet meghosszabbítani a tengeri jég fennmaradását, ami fontos lehet az északi közösségek, a jegesmedvék, a fókák és számos más sarkvidéki faj számára.

A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az egész Északi-sarkvidékre kiterjedő alkalmazás rendkívül költséges és logisztikailag nehezen megvalósítható lenne. Emellett a lehetséges ökológiai következményeket is alaposan vizsgálni kell.

A kutatás azonban fontos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tengeri jég vastagítása nem csupán elméleti lehetőség, hanem a valóságban is működő technológia lehet. A következő években eldőlhet, hogy ez a módszer valóban hozzájárulhat-e az Északi-sarkvidék jégtakarójának megőrzéséhez.