Sokk a kutatóknál: a tengeri teknősök már most „átírják” a szaporodási naptárukat, és ez rossz hírt jelent a jövőre nézve!

A klímaváltozás hatásai már nemcsak az időjárási szélsőségekben vagy a jégolvadásban mérhetők, hanem az élővilág legérzékenyebb életciklusaiban is. Egy friss kutatás szerint a tengeri teknősök világszerte egyre korábban kezdik meg a fészkelési szezont, ugyanakkor aggasztó tendencia, hogy a nőstények kevesebb tojást raknak, mint korábban. A jelenség hosszú távon komoly hatással lehet a populációk fennmaradására.

Korábban indul a fészkelési szezon

A kutatók több évtizedes megfigyelési adatokat elemeztek különböző óceáni régiókból, és egyértelmű mintázat rajzolódott ki: a nőstény tengeri teknősök átlagosan hetekkel korábban érkeznek a partokra tojásrakás céljából. Ennek elsődleges oka az óceánok és a part menti homok hőmérsékletének emelkedése.

A teknősök szaporodási ciklusa szorosan összefügg a hőmérséklettel. A melegebb víz felgyorsítja az anyagcserét és a tojások érési folyamatát, ezért a nőstények hamarabb válnak „készen” a fészkelésre. Elsőre ez akár pozitív alkalmazkodásnak is tűnhet, a kutatók azonban figyelmeztetnek: a folyamatnak árnyoldala is van.

Kevesebb tojás, nagyobb kockázat

A vizsgálatok kimutatták, hogy bár a teknősök többször és korábban fészkelnek, egy-egy fészekben csökken a tojások száma. Ennek oka részben a hőstressz. A túl magas vízhőmérséklet fiziológiai megterhelést jelent a nőstények számára, ami kihat a szaporodási kapacitásukra is.

Emellett a táplálékellátottság változása is szerepet játszik. A felmelegedő óceánok átalakítják a táplálékhálózatot, ami miatt a nőstények kevesebb energiát tudnak tojásképzésre fordítani. Márpedig egyetlen fészkelési szezon sikere kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából, hiszen a kikelő kisteknősök túlélési aránya eleve alacsony.

A homok hőmérséklete a nemek arányát is befolyásolja

A probléma nem áll meg a tojások számánál. A tengeri teknősöknél a kikelő utódok neme a homok hőmérsékletétől függ. Melegebb környezetben több nőstény, hűvösebben több hím kel ki.

A globális felmelegedés miatt sok fészkelőhelyen már most is erősen eltolódott a nemi arány a nőstények irányába. Ha ez a tendencia folytatódik, a jövőben nem lesz elegendő hím az egészséges szaporodáshoz, ami tovább gyorsíthatja az állományok csökkenését.

Mit jelent ez a fajok jövőjére nézve?

A kutatók szerint a korábbi fészkelés önmagában nem lenne végzetes probléma, ha a teknősök elegendő tojást raknának, és a környezeti feltételek stabilak maradnának. A több tényező együttes hatása azonban komoly kockázatot jelent. A kevesebb tojás, a torz nemi arány és az élőhelyek pusztulása együtt már olyan nyomást gyakorol a populációkra, amelyhez nehéz alkalmazkodni.

A természetvédelmi szakemberek ezért egyre több helyen avatkoznak be: árnyékolják a fészkeket, hűtik a homokot, vagy biztonságosabb területekre helyezik át a tojásokat. Ezek az intézkedések segíthetnek rövid távon, de a hosszú távú megoldás egyértelműen a klímaváltozás mérséklése.

A tengeri teknősök több mint 100 millió éve élnek a Földön, túléltek jégkorszakokat és tömeges kihalásokat is. A mostani, ember által vezérelt felmelegedés azonban olyan gyors ütemű, hogy alkalmazkodóképességük határaihoz érkezhetnek.