Sárvulkánok: a Föld bugyraiból feltörő iszapcsodák

Amikor vulkánokról hallunk, legtöbben lávát, füstöt és tűzkitörést képzelünk magunk elé. Azonban létezik egy jóval szelídebb, de annál különlegesebb jelenség is: a sárvulkán. Ezek a képződmények nem a föld mélyéből feltörő izzó kőzetekről, hanem iszapról és gázokról szólnak – mégis lenyűgözőek.

Mi az a sárvulkán?

A sárvulkán egy olyan geológiai képződmény, amelyben folyékony iszap, víz és földgáz (főként metán) keveréke tör fel a felszínre. Bár a nevükben szerepel a „vulkán” szó, ezek nem kapcsolódnak közvetlenül a vulkanikus aktivitáshoz, mivel nem tartalmaznak lávát vagy forró kőzeteket.

A sárvulkánok az üledékes kőzetekből származó nyomás hatására alakulnak ki. A mélyben felgyülemlett gázok – főként metán – idővel utat keresnek maguknak, és a felszín felé törve felhígítják a környező agyagos rétegeket. Ez a keverék – egy iszapszerű anyag – kisebb-nagyobb erővel tör fel a föld alól, gyakran kis krátereken keresztül.

Hogyan működik?

A működés alapja az alulról érkező nyomás. A mélyben felgyülemlő földgázok, például metán, nyomást gyakorolnak a környező vízre és üledékre. Ahogy a nyomás nő, az agyagos, vízzel telített rétegek fellazulnak, és a gáz által hajtva iszap formájában kilövellnek a felszínre.

Ezek a kilövellések lehetnek:

• lassú, bugyborékoló kitörések,

• vagy akár hirtelen, erőteljes iszapkitörések is, amelyek kis dombokat, krátereket, sőt akár „folyókat” is létrehozhatnak.

Hol találhatók sárvulkánok?

A sárvulkánok világszerte több ponton előfordulnak, különösen olyan helyeken, ahol gazdag földgázkészletek találhatók a mélyben. Néhány híres helyszín:

• Románia – Buzău megye: Itt található az egyik legismertebb európai sárvulkán terület, a Vulcanii Noroioși, amely évente turisták ezreit vonzza.

• Azerbajdzsán: Több mint 300 sárvulkánnal ez a világ „sárvulkán-nagyhatalma”.

• Olaszország, Trinidad, Indonézia, Kazahsztán – szintén jelentős sárvulkán-aktivitással rendelkező térségek.

Mit „köp ki” egy sárvulkán?

A sárvulkánból felszínre kerülő anyagok:

• Iszap: általában finom szemcséjű, agyagból és vízből álló, gyakran sós vagy ásványi anyagokban gazdag.

• Gázok: főként metán, kisebb mennyiségben szén-dioxid, kén-hidrogén is lehet.

• Víz: gyakran mélyföldi, sós vagy ásványi anyagokban dús víz.

Veszélyesek a sárvulkánok?

A legtöbb sárvulkán ártalmatlan, és inkább természeti látványosság, mintsem veszélyforrás. Ugyanakkor bizonyos esetekben a metángázok begyulladhatnak, és robbanásokat vagy tüzeket is okozhatnak. Emellett a nagyobb sárkitörések földcsuszamlásokat is előidézhetnek, különösen, ha lakott terület közelében történnek.

Érdekességek

• A sárvulkánok gyakran mély földrétegekből hoznak felszínre olyan anyagokat, amelyek segítik a földtani kutatásokat.

• Egyes területeken a felhozott iszapot gyógyító hatásúnak tartják, és iszapfürdőként hasznosítják.

• 2006-ban Indonéziában egy óriási sárvulkán-kitörés következtében egész falvak tűntek el iszap alatt – ez volt a Lusi-kitörés, amelyet egy földrengés és egy olajfúrás együttes hatása váltott ki.

Összegzés

A sárvulkánok a természet csendes, de lenyűgöző jelenségei közé tartoznak. Bár nem hoznak lávát vagy tüzet, mégis tanúi lehetünk általuk annak, hogy a Föld mélye mennyi energiát rejt magában. Ha lehetőséged van, látogass el egy ilyen helyre, garantáltan felejthetetlen élményben lesz részed.

Foto: Canva