Ritkább kaszálással több méh élhetne az utak mentén
Az utak mentén húzódó füves sávokra ritkán gondolunk természetvédelmi területként. Általában olyan növényzettel borított részeknek tekintjük őket, amelyeket rendszeresen le kell kaszálni, hogy ne váljanak rendezetlenné és ne akadályozzák a közlekedést. Egy új kanadai kutatás azonban azt mutatja, hogy ezek az egyszerű zöld sávok fontos menedéket jelenthetnek a méhek és más beporzó rovarok számára.
A Kelet-Ontarióban végzett vizsgálat szerint a ritkábban kaszált és visszafogottabban gyomirtózott útszegélyeken átlagosan 45 százalékkal több beporzót figyeltek meg, miközben a fajok száma is 23 százalékkal magasabb volt. Az eredmények arra utalnak, hogy már a közterületek kezelésének viszonylag kis megváltoztatásával is értékesebb élőhelyeket lehet kialakítani.
Több mint 3700 rovart vizsgáltak
Az Ottawai Egyetem által vezetett kutatásban 31 vidéki útszakasz élővilágát vizsgálták Kelet-Ontarióban. A mintavételek 2023 májusa és 2024 októbere között zajlottak.
A kutatók összesen 3773 beporzó rovart gyűjtöttek, amelyek 153 különböző fajhoz tartoztak. Közöttük 1646 méhet azonosítottak 100 fajból, valamint 2127 zengőlegyet 53 fajból.
A helyszíneket két csoportba osztották. Az alacsonyabb intenzitással kezelt területeket évente legfeljebb kétszer kaszálták, az invazív növényeket pedig kézzel távolították el vagy célzottan kezelték gyomirtó szerrel. A hagyományosan kezelt útszegélyeken ezzel szemben jellemzően évente két-négy alkalommal kaszáltak, és korábban kiterjedtebb gyomirtást is alkalmaztak.
Látványos különbséget találtak
Az alacsonyabb intenzitással kezelt területeken összességében 45 százalékkal több beporzó rovart találtak. A fajgazdagságban is jelentős volt a különbség: ezeken a helyeken átlagosan 26,9 fajt azonosítottak a két év során, míg az intenzívebben kezelt területeken 21,8-at.
A kutatók szerint ennek egyik lehetséges oka egyszerű: ha egy területet folyamatosan lenyírnak, a virágzó növényeknek nincs elegendő idejük kifejlődni. Ezzel eltűnhetnek azok a nektár- és pollenforrások, amelyekre a méheknek és más beporzóknak szükségük van.
A kaszálás ráadásul nemcsak a virágokat távolíthatja el. Egyes vadméhek növényi szárakban alakítják ki fészkeiket, így a túl gyakori növényzetkezelés közvetlenül a szaporodásukhoz szükséges élőhelyeket is megszüntetheti.
Nem minden faj reagált egyformán
Az eredmények ugyanakkor árnyaltabbak annál, mint hogy egyszerűen minden beporzónak jót tett volna a ritkább kaszálás.
A teljes egyedszám növekedésének jelentős része négy gyakori fajnak volt köszönhető. Amikor ezeket a kutatók kivették az elemzésből, az egyedszámban tapasztalt különbség már nem volt statisztikailag egyértelmű.
A fajgazdagságra gyakorolt kedvező hatás azonban erősebbnek bizonyult, különösen a méhek esetében. Ez arra utal, hogy a kevésbé intenzív kezelés valóban változatosabb méhközösség számára teheti használhatóvá az útszegélyeket.
Az útszegélyekből ökológiai hálózat lehet
Az utak melletti növényzet jelentősége azért is érdekes, mert ezek a területek már rendelkezésre állnak. Nem kell új természetvédelmi területeket létrehozni ahhoz, hogy bizonyos mértékben segítsék a beporzókat.
Az útszegélyek hosszú, egymáshoz kapcsolódó zöld sávokat alkotnak, amelyek különösen a nagy kiterjedésű mezőgazdasági tájakon jelenthetnek virágforrást és potenciális élőhelyet.
Korábbi kutatások is arra jutottak, hogy a ritkábban kaszált, virágokban gazdag útszegélyek több beporzót támogathatnak. Ugyanakkor az utak veszélyeket is jelentenek: a járműforgalom rovarpusztulást okozhat, a szennyezés pedig ronthatja az élőhely minőségét. Az útszegélyeket ezért nem lehet a természetes rétek teljes értékű helyettesítőjeként kezelni.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!