Rekordmeleg lett a világ óceánjainak felszíne az El Niño visszatérésével

A Föld óceánjai 2026 nyarán újabb figyelemre méltó mérföldkőhöz érkeztek. A globális tengerfelszíni hőmérséklet minden korábbi júniusi rekordot megdöntött, miközben a Csendes-óceánon ismét kialakulóban van az El Niño jelenség. A kutatók szerint a két folyamat együttesen növelheti annak esélyét, hogy a következő hónapokban világszerte gyakoribbá váljanak a hőhullámok, az aszályok, az özönvízszerű esőzések és a tengeri hőhullámok.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az El Niño természetes éghajlati jelenség, azonban a hosszú távú, emberi eredetű felmelegedés miatt ma már egy jóval melegebb óceánban alakul ki, így hatásai is intenzívebbek lehetnek.

Mi az El Niño, és miért fontos?

Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségében kialakuló természetes éghajlati ciklus meleg fázisa. Ilyenkor a tengerfelszín hőmérséklete az átlagosnál magasabbá válik, ami megváltoztatja a légköri áramlásokat és az időjárási mintázatokat szerte a világon.

Ennek következtében egyes régiókban súlyos aszályok alakulhatnak ki, míg máshol heves esőzések és áradások jelentkezhetnek. A trópusi ciklonok eloszlása is módosulhat, a tengeri ökoszisztémák pedig jelentős stressznek lehetnek kitéve.

Rekordot döntöttek a tengerek

Az európai Copernicus éghajlati szolgálat adatai szerint 2026 júniusában a globális tengerfelszíni hőmérséklet minden korábbi júniusi értéket meghaladott. A kutatók szerint ez részben az erősödő El Niño, részben pedig a hosszú távú globális felmelegedés következménye.

Az óceánok a Föld többlethőjének több mint 90 százalékát nyelik el. Ezért a tengervíz hőmérsékletének emelkedése nem csupán a tengeri élővilág szempontjából fontos, hanem a teljes éghajlati rendszer működését is befolyásolja.

A tengerek melegedése messze túlmutat a partvidékeken

A melegebb óceánok több energiát biztosítanak a légkör számára, ami kedvezhet az intenzívebb csapadékrendszereknek és egyes trópusi ciklonok erősödésének. Emellett nőhet a tengeri hőhullámok gyakorisága is, amelyek korallfehéredést, halállomány-változásokat és jelentős ökológiai károkat okozhatnak.

A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a melegebb óceán gyorsíthatja a sarkvidéki jég olvadását és hozzájárulhat a tengerszint emelkedéséhez, ami hosszú távon világszerte érinti a part menti településeket.

Európa és Magyarország sem marad érintetlen

Bár Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, az El Niño közvetett hatásai Európában is érzékelhetők lehetnek. A globális légköri folyamatok módosulása hozzájárulhat a szélsőségesebb nyári hőhullámokhoz, az aszályokhoz vagy éppen az intenzív csapadékos időszakokhoz. A pontos regionális hatások ugyanakkor számos más éghajlati tényezőtől is függenek.

Az elmúlt években a Kárpát-medence is megtapasztalta, hogy a szélsőséges időjárási események egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az egészségügy számára.