Probiotikumok segíthetnek a koralloknak túlélni a tengeri hőhullámokat

A probiotikumokról legtöbbször az emberi bélflóra jut eszünkbe, a kutatók azonban egy egészen más területen is kísérleteznek a hasznos mikroorganizmusokkal. Egy új vizsgálatban baktériumkeverékekkel kezeltek már hőstressztől szenvedő korallokat a Vörös-tengerben, és az első eredmények szerint a módszer segíthet mérsékelni a tengeri hőhullámok káros hatásait.

A kutatás különlegessége, hogy a kezelést nem ellenőrzött akváriumi körülmények között tesztelték. A tudósok egy természetes korallzátonyon, valódi tengeri hőhullám közben végezték el a kísérletet. Az eredmények alapján bizonyos probiotikus kezelések mellett a korallok fotoszintetikus működése stabilabb maradt, miközben a kezeletlen egyedek állapota romlott.

A Vörös-tenger lett a természetes laboratórium

A kutatók Szaúd-Arábia partjaitól mintegy 15 kilométerre, a Vörös-tengerben található Coral Probiotic Village nevű víz alatti kutatási helyszínen dolgoztak. A körülbelül 500 négyzetméteres területen a vizsgált korallok 7–9 méteres mélységben éltek.

A 2022 szeptemberében végzett kísérlet idején a napi átlagos vízhőmérséklet 30,9 és 31,9 Celsius-fok között alakult, vagyis a korallok jelentős hőstressznek voltak kitéve.

Két csoport élő baktériumokból álló probiotikus keveréket kaptak a korallok, további kettőt ugyanezen baktériumok hővel inaktivált változatával kezeltek, míg az ötödik csoport steril sós vizet kapott kontrollként.

A probiotikumok mellett stabilabb maradt a fotoszintézis

A korallfehéredés során a korallok és a szöveteikben élő fotoszintetizáló algák közötti kapcsolat felborul. Ezek a mikroalgák alapvető szerepet játszanak a korallok energiaellátásában, ezért elvesztésük hosszabb távon az állatok pusztulásához vezethet.

A kutatók ezért nemcsak a korallok színét vizsgálták, hanem azt is, milyen hatékonyan működik a bennük élő algák fotoszintézise.

A 15 napos kísérlet végére a placebóval kezelt korallok fotoszintetikus teljesítménye romlott. Ezzel szemben mindkét élő probiotikumot kapó csoportban stabilabb maradt ez a mutató. Az egyik kezelés végére statisztikailag is kedvezőbb eredményt mutatott a kontrollcsoportnál.

Az eredmények azért jelentősek, mert korábbi laboratóriumi kísérletek már jelezték, hogy bizonyos hasznos mikroorganizmusok javíthatják a korallok hőtűrését.

Még az elpusztított baktériumok is segíthettek

A kísérlet legmeglepőbb eredményét azonban nem az élő baktériumok szolgáltatták.

A kutatók kontrollként hőkezeléssel elpusztított baktériumkeverékeket is alkalmaztak. Arra számítottak, hogy ezek lényegében hatástalanok lesznek.

Az egyik négy baktériumtörzsből álló, inaktivált keverék azonban az élő változathoz hasonló kedvező hatást mutatott a fotoszintetikus teljesítményre. A másik, hat törzset tartalmazó inaktivált keverék viszont nem működött.

Ez arra utal, hogy nem feltétlenül kizárólag az élő mikroorganizmusok jelenléte számít. A baktériumsejtek bizonyos alkotóelemei vagy az általuk korábban előállított vegyületek is befolyásolhatják a korallok működését.

A posztbiotikumok természetvédelmi szempontból különösen érdekesek lehetnek. Az inaktivált mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények várhatóan könnyebben tárolhatók és szállíthatók, hosszabb ideig eltarthatók, és előállításuk is olcsóbb lehet, mint az élő baktériumokat tartalmazó kezeléseké.