Óriási metán forrásra bukkantak a kutatók az Északi-sarkon

Amikor az Északi-sarkvidékről beszélünk, általában a jégtáblák olvadására és a tengerszint emelkedésére gondolunk. De egy friss kutatás szerint a gleccserek nemcsak vizet engednek a környezetbe, hanem egy másik, sokkal alattomosabb dolgot is: metánt. Ez az üvegházhatású gáz 20 éves időtávon akár 80-szor erősebb lehet a hőmegtartásban, mint a szén-dioxid – vagyis a hatása messze nem elhanyagolható.

Gleccserek és a „láthatatlan” metán

Gabrielle Kleber és Leonard Magerl, a norvégiai UiT – Északi Egyetem kutatói a Svalbard-szigetcsoport egyik kisebb gleccserét, a Vallåkrabreent vizsgálták. Amit találtak, az meglepő: az olvadékvíz metánkoncentrációja az atmoszférikus szint akár 800-szorosa is lehetett. Ez azért különösen érdekes, mert a kibocsátott metán nem mikrobiális eredetű, hanem egy ősi, földrétegek mélyén rekedt gáz, amely most a jég olvadásával szabadul fel.

Glaciális fracking – a természet saját repesztési folyamata

A kutatók ezt a jelenséget „glaciális fracking”-nek nevezték el, mivel a folyamathoz hasonló mechanizmus figyelhető meg, mint az ipari gázkitermelésnél. A gleccserek az évezredek során hatalmas nyomással zárták magukba ezt az ősi metánt. Most, hogy a jég visszahúzódik, repedések keletkeznek a kőzetben, és a metán szabadon távozik. Ez nemcsak egyetlen gleccserre igaz: Svalbard területén több mint 1 400 ilyen jégtömeg található, így könnyen elképzelhető, hogy a kibocsátás mértéke eddig komolyan alulbecsült volt.

A felmelegedés ördögi köre

Az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más része – egyes becslések szerint akár négyszer gyorsabban. Ez azt jelenti, hogy a gleccserek olvadása nem lassul, sőt, gyorsulhat, ami még több metán felszabadulását eredményezheti. A több metán pedig még tovább fokozza a felmelegedést, egyfajta önmagát erősítő visszacsatolási hurokban.

Mi jöhet most?

A tudósok szerint itt az ideje, hogy ezt az új jelenséget is figyelembe vegyük a klímamodellekben. Ha pontosan megértjük a gleccserek szerepét a metánkibocsátásban, hatékonyabb stratégiákat dolgozhatunk ki a globális felmelegedés lassítására.

A lényeg? A természet mindig tartogat meglepetéseket. Még akkor is, amikor azt hisszük, hogy már mindent tudunk a klímaváltozásról, újabb rejtett mechanizmusok bukkanhatnak fel – és ezek közül nem mindegyik kellemes.