Nem az a legfenntarthatóbb csomagolás amire eddig gondoltunk

Elgondolkodtál már valaha a szupermarketben állva, a számtalan gyümölcslé opció előtt, hogy melyik csomagolást válaszd? Az üveges vagy a kartondobozos verziót? Ez az egyszerűnek tűnő választás egy fontos kérdést vet fel: melyik csomagolás a legfenntarthatóbb?

A választék végtelennek tűnik: újrahasznosított alumínium, lebomló karton, 100%-ban újrahasznosítható üveg vagy akár lebomló műanyag. Minden opció saját ígéretekkel és előnyökkel jár. Vélhetően mint a legtöbb fogyasztó, te is ösztönösen az üvegpalack után nyúlhatsz, feltételezve, hogy ez a legfenntarthatóbb választás. Azonban itt az ideje, hogy felfedjük a meglepő igazságot és megvizsgáljuk ezeknek a csomagolási lehetőségeknek a valós környezeti hatását.

“A legkeresettebb és legnagyobb megbecsülésnek örvendő csomagolási típus az üveg volt,” mondták a Massachusettsi Egyetem Amherst kutatói egy nemrégiben készült tanulmányukban. Ez azonban egy általános tévhit, jegyezték meg a kutatók.

A közhiedelemmel ellentétben az üveg az egyik legkevésbé fenntartható opció, ha figyelembe vesszük a teljes csomagolási életciklust.

Amikor a fogyasztókat arra kérték, hogy rangsorolják a csomagolási lehetőségeket fenntarthatóságuk szerint, a lista így nézett ki: üveg, karton, alumínium és műanyag. Az igazság azonban teljesen más.

Az élelmiszer-csomagolás fenntarthatósága változó és több tényezőtől függ, beleértve a termék és a csomagolás típusát, valamint a tartály méretét és súlyát.

Egy egyadagos narancslé esetében a legfenntarthatóbb választás a karton, amit a műanyag, a konzervdoboz és végül az üveg követ. Ez a felfedezés ugyanolyan megdöbbentő volt a tudósok számára, mint a legtöbb vásárlónak.

“Megrázott, amikor olvastam a szakértők életciklus-elemzését, amelyből kiderült, hogy mennyi energiába kerül az üveg gyártása és újrahasznosítása – sokkal több, mint amennyit a műanyag gyártása vagy újrahasznosítása igényel,” mondta Nomzamo Dlamini, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók célja az volt, hogy megvizsgálják a fogyasztók csomagolási választásainak motivációit, miközben figyelembe vették az ár, az életmód és más attitűdök hatását is. Ez az ismeret segíthet az iparági szakértőknek azonosítani, mit preferálnak és miben hisznek a fogyasztók, és így oktatni őket a fenntarthatóbb választásokra.

A kutatásban egy kérdőívet használtak, melyet egy úgynevezett konjoint elemzési módszerrel terveztek meg. A csapat különböző lehetőségeket mutatott be és értékelte a fogyasztók által tett kompromisszumokat. Dlamini szerint a végső cél az volt, “hogy megértsük, mi a fontos az emberek számára.”

A várakozásokkal ellentétben, bár sok fogyasztó kifejezte szándékát, hogy fenntartható csomagolást vásároljon, a legfőbb motiváló tényező az ár volt – leginkább a legalacsonyabb ár – amit a csomagolás típusa, a termék előállításának és a csomagolás előállításának módja követett.

Az így kapott ideális narancslé opció 1,10 dollárba (399 forint) került, 3,5 deciliter űrtatalommal, üvegben csomagolták, helyben készült és 100%-ban újrahasznosíthatónak volt címkézve.

Az élelmiszeripar számára az üzenet egyértelmű. A fogyasztók motiváltak a fenntartható csomagolás választására, feltéve, hogy az ár megfelelő.

“A fenntartható csomagolási lehetőségeket egyértelműen fel kell tüntetni, hatékonynak , és megfizethetőnek kell lenniük ahhoz, hogy növeljék a fogyasztók motivációját és a fenntartható csomagolás elfogadását az élelmiszerek és italok esetében,” jegyezték meg a kutatók.

Bár a csomagolási választások jelentős szerepet játszanak a környezeti hatásokban, a tanulmány rámutat, hogy a legnagyobb és leggyakoribb mód, ahogy a fogyasztók hozzájárulhatnak a fenntarthatósági erőfeszítésekhez, az élelmiszer-hulladék csökkentése vagy elkerülése.

Ez az egyszerű, mégis hatalmas lépés jelentősen csökkentheti az élelmiszertermeléssel és -fogyasztással járó szén-dioxid-lábnyomot. Az öko-barát csomagolás választásán túl az indokolatlan hulladék megelőzhető átgondolt adagolással, megfelelő tárolással és átgondolt vásárlással.

Amint közösen törekszünk egy fenntarthatóbb jövő felé, fontos emlékeznünk, hogy a mindennapi apró lépések, mint az élelmiszer-hulladék minimalizálása, jelentős környezeti előnyökhöz vezethetnek. Ez a holisztikus megközelítés nemcsak az erőforrásokat védi, hanem tudatos fogyasztói kultúrát is teremt. A tanulmány a Sustainability folyóiratban jelent meg.