Műholdas bizonyítékok igazolják az éghajlatváltozás miatti tömeges elefántpusztulást

Egy új kutatás szerint több mint 300 afrikai elefánt pusztulását éghajlatváltozás által okozott mérgezés idézhette elő. A vizsgálat a tetemek elhelyezkedését és az itatókban lévő algák jelenlétét elemezte, amelyek a klímaváltozás következményeként szaporodhattak el.

A botswanai tömeges pusztulás háttere

Egy, a londoni King’s College által vezetett tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy 2020-ban Botswanában 350 elefánt halt meg, miután mérgező algákkal szennyezett vízlelő lehelyekről ittak. Az algapopulációk elszaporodását a rendkívül nedves időjárást követő szárazság idézte elő, amely ideális körülményeket teremtett a kék-zöld algák (cianobaktériumok) toxikus virágzásához.

A kutatást Davide Lomeo, a King’s College Földrajz Tanszékének PhD-hallgatója irányította, a Plymouth Marine Laboratory és a Természettudományi Múzeum szakértőinek közreműködésével.

Botswana elefántállománya veszélyben

Botswana az afrikai elefántok egyharmadának ad otthont, és a 2020-as pusztulás súlyos csapást mért a világ egyik legjelentősebb ökoszisztémájára, az Okavango-deltára. Az első elhullott elefántokat 2020 májusában és júniusában fedezték fel az Okavango-delta északkeleti részén. Az orvvadászat lehetőségét kizárták, de a tömeges pusztulás világszerte aggodalmat keltett.

Algamérgezés mint valószínű ok

A mérgező algák által termelt toxinok szerepét korábban vitatták, részben a COVID-19 járvány okozta korlátozások miatt, amelyek akadályozták a mintagyűjtést. Azonban a Science of The Total Environment folyóiratban megjelent tanulmány megerősítette, hogy a mérgező algák játszották a fő szerepet a tömeges pusztulásban.

Ez a kutatás rámutat a klímaváltozás súlyos következményeire, amelyek nemcsak a víz minőségét, hanem az afrikai elefántok túlélését is veszélyeztetik.

Műholdas elemzések és bizonyítékok

A kutatók a műholdas adatok és térbeli elemzések segítségével mintegy 3000 víznyelő és az elefánttetemek elhelyezkedése közötti kapcsolatot vizsgálták. A tetemekhez közeli vízlyukaknál emelkedett algaszintet és ismétlődő virágzást tapasztaltak 2020-ban, különösen a tömeges pusztulás időszakában.

A kutatás kimutatta, hogy a 2020-as elhullás eltért a szokásos mintáktól. A friss tetemek környezetében 20 víznyelőt azonosítottak, ahol a korábbi évekhez képest jelentős algavirágzás történt.

Az elefántok átlagosan 16,5 kilométert tettek meg a mérgezett víznyelőktől, mielőtt elpusztultak. A halálesetek az ivás után 88 órán belül következtek be.

Az éghajlatváltozás hatásai

A 2019-es rendkívül száraz év után a 2020-as nedves időszak jelentős mennyiségű tápanyagot és üledéket hozott mozgásba, elősegítve a példátlan alganövekedést.

A kutatás szerint Dél-Afrika az éghajlatváltozás következtében szárazabbá és melegebbé válik. Ez a vízfolyások mennyiségére és minőségére, valamint az élővilágra nézve katasztrofális következményekkel járhat.

Fontos lépések a vízminőség megőrzése érdekében

Davide Lomeo hangsúlyozta: „A mérgező algavirágzás súlyos ökológiai következményeire derült fény, ami kiemeli a vízminőség folyamatos felügyeletének fontosságát, beleértve a kisebb víztesteket is. A műholdas észlelés hatékony eszköz lehet a szennyezési források azonosításában, lehetővé téve a gyors beavatkozást hasonló fenyegetések esetén.”

Elefántok a botswanai víznyelőknél
Fotó: Amanda Stronza – Ecoexist