Műholdak lebuktatják a metánszivárgások kibocsátóit mégsem történik semmi

A műholdas technológia forradalmasította a légszennyezés nyomon követését, különösen az üvegházhatású gázok, például a metán esetében. Az olyan erőteljes eszközök, mint a Sentinel-5P vagy a MethaneSAT, képesek azonosítani a világ legnagyobb metánkibocsátóit, vagyis a “szuperkibocsátókat”. Mindez kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben, hiszen a metán a szén-dioxidnál sokkal intenzívebb, rövid távú globális felmelegedést okozó gáz.

Mit látnak a műholdak?

A műholdak folyamatosan észlelik azokat az ipari, mezőgazdasági és energetikai helyszíneket, amelyek jelentős metánszivárgásokat okoznak. Azonosítani tudják a gázszivárgások forrásait, például olaj- és gázipari létesítményeket, szivárgó gázvezetékeket, vagy akár a mezőgazdasági termelésből származó metánkibocsátást is. Ez a technológia képes feltérképezni, mely területeken van sürgős beavatkozásra szükség.

A probléma gyökere: miért nem lépnek a szuperkibocsátók?

A műholdas észlelés ellenére sok nagy kibocsátó vállalat és ország nem tesz lépéseket a metánszivárgások megfékezésére. Az okok összetettek:

• Költségek: A metánkibocsátások csökkentése gyakran jelentős beruházást igényel a szivárgások kijavítására és a technológiai fejlesztésekre. Sok vállalat nem hajlandó vállalni ezeket a költségeket.
• Szabályozási hiányosságok: Sok országban hiányoznak a megfelelő törvények és szabályozások, amelyek köteleznék a cégeket a metánkibocsátások csökkentésére.
• Átláthatóság hiánya: Bár a műholdak nyilvánosságra hozzák az adatokat, sok esetben az érintett felek elkerülik a nyilvánosság figyelmét, vagy megkérdőjelezik az eredmények hitelességét.

Miért sürgető a cselekvés?

A metán a második legfontosabb üvegházhatású gáz, és a kibocsátások gyors visszafogása jelentősen lassíthatja a globális felmelegedést. A szivárgások megszüntetése ráadásul gazdaságilag is megtérülhet, hiszen az elfogott metánt újrahasznosíthatják energiaforrásként.

Megoldások és remények

A műholdas technológia lehetőségeit már több ország is felismerte. Az Európai Unió például szigorúbb szabályokat tervez bevezetni a metánkibocsátások mérséklésére, míg egyes olaj- és gázipari cégek önként vállalják az emissziócsökkentést. Továbbá a nyilvánosságra hozott műholdas adatok nyomást gyakorolhatnak a szennyezőkre, hogy cselekedjenek.

Az, hogy ezek az erőfeszítések elegendőek lesznek-e a klímaválság enyhítéséhez, nagyban múlik a vállalatok és kormányok elkötelezettségén. A műholdak képesek megmutatni a problémát – a kérdés az, hogy a döntéshozók és a cégek hajlandók-e tenni ellene.

Forrás: New Scientist, 2024.