Műholdak fedezték fel a rejtett elöntéseket, a klímakutatásban is fontos lehet a felfedezés
Egy új amerikai kutatás szerint a műholdak segítségével olyan kisebb, rövid ideig tartó elöntések is kimutathatók, amelyeket a hagyományos megfigyelési módszerek gyakran észre sem vesznek. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói három különböző műholdrendszer adatait egyesítették, és hatméteres felbontású, napi elöntési valószínűségi térképeket készítettek. Az eredmények nemcsak a part menti területek vízjárásának pontosabb megértését segíthetik, hanem a vizes élőhelyek metánkibocsátásának becslését is javíthatják. A módszer a magyarországi árterek és időszakosan vízborított területek megfigyelésében is új lehetőségeket kínálhat.
Az áradásokról legtöbbször a medrükből kilépő folyók, a víz alá került utak és az elöntött települések jutnak eszünkbe. A természetben azonban a vízborítás sokszor jóval kevésbé látványos formában jelenik meg.
Egy alacsonyan fekvő területen akár néhány centiméteres vízszintemelkedés is elegendő lehet ahhoz, hogy a talaj átmenetileg víz alá kerüljön. Az ilyen elöntések gyakran néhány nap alatt megszűnnek, így könnyen elkerülhetik a rendszeresen készülő műholdfelvételek figyelmét.
Pedig ezek a rövid ideig tartó változások fontos szerepet játszhatnak a vizes élőhelyek működésében, a talaj vízháztartásában és az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
Az Észak-Karolinai Állami Egyetem (North Carolina State University) kutatói olyan új módszert dolgoztak ki, amely több műholdrendszer megfigyeléseit mesterséges intelligencián és statisztikai modellezésen alapuló eljárással kapcsolja össze.
Észak-Karolina különleges vizes élőhelyeit vizsgálták
A kutatócsoport az Egyesült Államok keleti partvidékén található Albemarle–Pamlico-félszigetet választotta a vizsgálat helyszínéül.
A terület különlegessége, hogy rendkívül alacsonyan fekszik: felszínének csaknem fele kevesebb mint egy méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A tájat mocsaras erdők, tőzeges területek, sekély tavak és időszakosan vízzel borított élőhelyek jellemzik.
A félsziget több mint 70 százalékát az év valamely időszakában víz borítja. Az áradások egy része azonban olyan sekély és rövid ideig tart, hogy a hagyományos műholdas elöntéstérképeken nem jelenik meg.
A vizsgált térséghez tartozik az Alligator River National Wildlife Refuge természetvédelmi terület is, amely az Egyesült Államok keleti partvidékének egyik jelentős vizes élőhelyegyüttese.
A térségben a víz mozgását több tényező együttesen befolyásolja. Az Atlanti-óceán felől érkező viharok, a csapadék, a talajvíz változása és a korábban kialakított vízelvezető csatornák egyaránt hatással vannak arra, hogy egy adott terület mikor és mennyi időre kerül víz alá.
A felszín apró szintkülönbségei is jelentősek. Előfordulhat, hogy egy fa töve kiemelkedik a vízből, miközben a körülötte található mélyedések hosszabb ideig vízzel telítettek maradnak.
A kutatók számára éppen ez jelentette a legnagyobb kihívást: olyan elöntéseket kellett azonosítaniuk, amelyek kis területet érintenek, gyorsan változnak, és a sűrű növényzet miatt gyakran nehezen észlelhetők.
Három különböző műholdrendszer adatait egyesítették
A kutatók a 2017 és 2022 közötti időszakból származó műholdas megfigyeléseket dolgozták fel.
Három műholdas adatforrást alkalmaztak, amelyek eltérő módszerekkel vizsgálják a Föld felszínét.
A Sentinel–2 az Európai Űrügynökség optikai földmegfigyelő műholdrendszere, amely a visszavert napsugárzás különböző hullámhosszait méri. Segítségével többek között a vízfelszínek és a nedves növényzet is azonosítható.
A Sentinel–1 radarberendezést használ. Ennek egyik legfontosabb előnye, hogy a felhőzeten keresztül is képes megfigyeléseket végezni, így akkor is adatokat szolgáltathat, amikor az optikai műholdak számára a felszín nem látható.
A három rendszer eltérő tulajdonságai azonban különböző hibalehetőségekkel is járnak.
Az optikai felvételeket a felhőzet és az árnyékok korlátozhatják, a radaradatoknál pedig bizonyos esetekben nehéz elkülöníteni a nedves talajt a tényleges vízborítástól.
A kutatók ezért nem egyetlen műholdra támaszkodtak, hanem a különböző rendszerek erősségeit kapcsolták össze.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!