Mostmár bizonyított: A glifozát alacsony dózisban is rákkeltő

Kulcsszavak: glifozát, rákkeltő hatás, növényvédő szer, alacsony dózis, környezetvédelem, EU szabályozás

A glifozát, a világ legelterjedtebb gyomirtó hatóanyaga, évtizedek óta a mezőgazdaság alapvető eszköze, ám az utóbbi években egyre több aggodalom merült fel egészségügyi és környezeti hatásai miatt. Egy friss, független tanulmány szerint a glifozát még az Európai Unió által biztonságosnak ítélt alacsony dózisban is rákkeltő lehet, ami új lendületet ad a szer betiltását szorgalmazó vitáknak. A kutatás eredményei nemcsak a mezőgazdasági gyakorlatokra, hanem az emberi egészségre és a környezetvédelemre is jelentős hatással lehetnek. Ez a cikk áttekinti a glifozát körüli legújabb fejleményeket, a tudományos bizonyítékokat és az EU-s szabályozás ellentmondásait.

A glifozát szerepe a mezőgazdaságban

A glifozátot az 1970-es években fejlesztette ki a Monsanto, és a Roundup márkanév alatt vált világszerte ismertté. Ez a széles spektrumú gyomirtó szer hatékonyan pusztítja el az egy- és kétszikű gyomokat, ezért széles körben alkalmazzák szántóföldi növények, gyümölcsösök és nem mezőgazdasági területek gyommentesítésére. Magyarországon is jelentős mennyiségben, 2015-ben például 1400 tonna glifozátot használtak fel, különösen a parlagfű elleni küzdelemben és a betakarítás előtti állományszárításban. A génmódosított, glifozátrezisztens növények elterjedése tovább növelte a szer használatát, bár Európában a GMO-termesztés korlátozott. A glifozát népszerűsége hatékonyságában és egyszerű alkalmazhatóságában rejlik, ám a legújabb kutatások árnyalják a szer biztonságosságáról alkotott képet.

Rákkeltő hatás alacsony dózisban is

Egy nemrégiben publikált tanulmány, amelyet az olasz Ramazzini Intézet kutatói végeztek, új bizonyítékokat szolgáltatott a glifozát rákkeltő hatásáról. A Pesticide Action Network Europe által ismertetett kutatás kimutatta, hogy a glifozátnak és az annak alapjául szolgáló készítményeknek hosszú távú kitettsége korai leukémiát okozhat patkányokban, még az EU által biztonságosnak tartott napi beviteli határértékek mellett is. Ez a felfedezés különösen aggasztó, mivel a glifozát maradványait nemcsak a mezőgazdasági termékekben, hanem élelmiszerekben, vízben, sőt emberi vizeletben is kimutatták. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) már 2015-ben valószínűleg rákkeltőnek minősítette a glifozátot, ám az EU szabályozó hatóságai mindeddig nem követték ezt az álláspontot.

Az EU szabályozási ellentmondásai

Az Európai Unió 2023-ban tíz évre meghosszabbította a glifozát használatának engedélyét, annak ellenére, hogy számos kutatás és civil szervezet figyelmeztetett a szer veszélyeire. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) értékelései szerint a glifozát nem jelent kritikus kockázatot, ám ezek a következtetések nagyrészt a vegyipari cégek által benyújtott tanulmányokra támaszkodnak. Kritikusok szerint ez az eljárás elfogult, mivel a független kutatások, mint például a Ramazzini Intézeté, gyakran ellentétes eredményeket mutatnak. Az Európai Parlamentben is heves viták zajlanak, ahol a glifozát betiltását szorgalmazó civilek és tudósok az uniós jogszabályok szigorúbb alkalmazását követelik, amelyek szerint rákkeltő anyagok nem használhatók növényvédő szerként.

Környezeti és egészségügyi kockázatok

A glifozát nem csupán az emberi egészségre jelenthet veszélyt. Számos tanulmány rámutatott, hogy a szer károsíthatja a talajéletet, a vízi ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget. A glifozát és bomlásterméke, az AMPA, felhalmozódhat a környezetben, és nem célzott növényekben is kimutatható, ami a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bejuthat. Egy 2022-es kutatás szerint a szél által sodort permet vagy a kezelt növények szövetein keresztül a glifozát alacsony koncentrációban is megjelenhet élelmiszernövényekben. Emellett a szer neurotoxikus és genotoxikus hatásai, valamint a bélmikrobiomra gyakorolt negatív befolyása további kutatásokat igényel, mivel ezek a hatások hosszú távú egészségügyi problémákhoz vezethetnek.

A glifozát körüli társadalmi vita

A glifozát használata nemcsak tudományos, hanem társadalmi és politikai kérdés is. Az európai polgárok kétharmada támogatja a szer betiltását, amit tüntetések és petíciók is jeleztek. Magyarországon zöld szervezetek, például a Magyar Természetvédők Szövetsége, nyílt levélben kérték az agrárminisztert, hogy ne támogassa a glifozát újraengedélyezését, különös tekintettel az ország magas daganatos megbetegedési statisztikáira. A vegyipari lobbi azonban erős befolyással bír, és a mezőgazdasági termelők egy része, különösen a no-till technológiát alkalmazók, a glifozát hatékonyságára hivatkozva ellenzi a tiltást. A vita középpontjában az áll, hogy vajon létezik-e olyan alternatíva, amely hasonló hatékonysággal, de kevesebb kockázattal alkalmazható.

Fenntartható alternatívák keresése

A glifozát körüli viták rávilágítanak arra, hogy sürgősen szükség van fenntarthatóbb növényvédelmi megoldásokra. Az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája 50%-kal csökkentené a növényvédő szerek használatát, ami ösztönzi az integrált növényvédelem és a biogazdálkodás elterjedését. Az integrált növényvédelem olyan környezetbarát megközelítést alkalmaz, amely csak végső esetben használ vegyi szereket, előtérbe helyezve a biológiai és fizikai védekezési módszereket. Bár ezek az alternatívák költségesebbek és több szakértelmet igényelnek, hosszú távon csökkenthetik a környezeti és egészségügyi kockázatokat, miközben támogatják a fenntartható mezőgazdaságot.

A glifozát körüli viták nem csitulnak, és a legújabb kutatások további nyomást helyeznek az EU döntéshozóira. A szer rákkeltő hatásának bizonyítékai, még alacsony dózisban is, sürgetővé teszik a szabályozás felülvizsgálatát. A fenntartható mezőgazdaságra való átállás nem csupán lehetőség, hanem szükségszerűség, hogy megóvjuk az emberi egészséget és a környezetet a glifozát és hasonló vegyszerek káros hatásaitól. A tudományos bizonyítékok és a társadalmi nyomás együttes ereje remélhetőleg elvezet a felelősségteljes döntésekhez, amelyek a jövő nemzedékeit is szem előtt tartják.

Fotó: Canva