MOHU visszaváltási rendszer: így változik a kereskedők díjazása 2025 szeptemberétől

2025 szeptemberétől új díjszabás lép életbe a hazai visszaváltási rendszerben. A MOHU – MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. – bejelentette, hogy a palack-visszaváltás után járó kezelési költségtérítést ezentúl a boltok mérete alapján differenciálják. A cél az, hogy a kisebb üzletek nagyobb részesedést kapjanak a rendszer működtetéséből származó bevételekből, és így növekedjen a visszaváltási pontok száma az országban.

A változás nem érinti a lakosságot közvetlenül: az italos palackok után továbbra is 50 forintos visszaváltási díj jár a fogyasztóknak. Ami módosul, az az az összeg, amit az üzletek és visszaváltóhelyek kapnak minden egyes begyűjtött palack után. Ez az úgynevezett kezelési költségtérítés, amely a rendszer működtetésének üzleti oldalát szabályozza.

Az új struktúrában a legnagyobb boltok kevesebb díjazást kapnak, míg a kisebb üzletek és kézi visszaváltóhelyek többet. Ez azt jelenti, hogy a 200 négyzetméternél kisebb üzletek és kézi gyűjtőpontok 11,50 forintot kapnak minden visszaváltott palack után, míg a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek esetében ez az összeg 3,50 forintra csökken.

Miért jön a változás?

MOHU szerint a nagy üzletek korábban a teljes rendszerhez képest aránytalanul nagy részt vittek el: a több mint 18 milliárd forintnyi eddigi kezelési díj több mint 80%-a hozzájuk került. A MOHU így igyekszik igazságosabb struktúrát kialakítani: nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva a kisebb boltok szerepének megerősítését tűzte ki célul, akár önkormányzatok vagy magánvállalkozók bevonásával is új visszaváltási pontokra ösztönözve

A rendszer célja, hogy igazságosabbá váljon a visszaváltási díjak elosztása, és ösztönözze a kisebb üzleteket a rendszerhez való csatlakozásra. Ez hosszú távon növelheti a visszaváltási pontok számát, és hozzájárulhat a hulladékgyűjtés hatékonyságának javításához.

A változásokat a kereskedelmi szövetségek vegyesen fogadták. Egyes képviseletek szerint a nagyobb boltok számára ez a módosítás anyagi hátrányt jelenthet, míg mások üdvözölték a kisebb vállalkozások megerősítésének lehetőségét.

A fogyasztók szempontjából fontos kiemelni, hogy a visszaváltási rendszer alapja, az 50 forintos lakossági visszatérítés, változatlan marad. A most bevezetett módosítások elsősorban a háttérfolyamatokat érintik – vagyis azt, hogyan oszlanak el a visszaváltásból származó bevételek az egyes üzlettípusok között.

Ez a változtatás nem pusztán technikai jellegű, egy új társadalmi-gazdasági logika áll mögötte. Ha sikerül egyensúlyt teremteni a kis- és nagykereskedelmi szereplők között, akkor a visszaváltási rendszer nemcsak zöldebb, hanem szélesebb körben fenntarthatóbb is lehet. Ugyanakkor az is világos, hogy a rendszer új komponensei – különösen a nagy árutárolási láncok reagálása – meghatározzák, hogyan alakul a hazai körkörös gazdaság jelenlegi legnagyobb kísérlete.

Forrás: MA.hu

Fotó: Foto: Hegedűs Péter/MTI