A mikroműanyagok, az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkák, nemcsak óceánjainkat és talajunkat szennyezik, hanem a Föld néhány legtávolabbi és legérintetlenebb pontján is jelen vannak. A Mariana-árok mélyén, a Mount Everest hóval borított lejtőin, valamint Kína és Japán hegyvidéki felhőiben egyaránt megtalálhatók ezek az apró szennyező részecskék. A kutatók most már azt is kimutatták, hogy ezek a légkörben lebegő mikroműanyagok nemcsak a környezetet veszélyeztetik, hanem az időjárásra és az éghajlatra is hatással lehetnek.
Mikroműanyagok mindenhol: A természet mélyrétegeiben és az élő szervezetekben
A mikroműanyagokat nemcsak a távoli földrajzi pontokban mutatták ki, hanem az élő szervezetekben is megtalálhatók. Jelenlétük kimutatható az emberi agyban, a tengeri teknősök hasában, sőt, a növények gyökereiben is. Ezek a szennyező részecskék szinte mindenütt jelen vannak, még az olyan területeken is, amelyeket a legtöbben érintetlennek gondolnának. Az emberek, állatok és növények egyaránt ki vannak téve ezeknek a műanyagdarabkáknak, amelyeket a légmozgások és az eső még a távoli helyekre is eljuttat.
Mikroműanyagok szerepe a felhőképződésben és az éghajlatváltozásban
A Penn State Egyetem tudósai nemrégiben egy fontos felfedezést tettek: a mikroműanyagok a felhőképződésben is szerepet játszhatnak, mivel jégmagozó részecskékként működnek a légkörben. Az Environmental Science and Technology: Air tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók azt mutatták ki, hogy a mikroműanyagok mikroszkopikus aeroszolként viselkednek, amelyek elősegítik a jégkristályok képződését a felhőkben. Miriam Freedman, a tanulmány vezető szerzője szerint ez a jelenség jelentős hatással lehet az időjárási és csapadékmintákra, az éghajlati modellezésre és még a repülésbiztonságra is.
Mikroműanyagok és az időjárás-előrejelzés
A jégkristályok kialakulásának befolyásolásával a mikroműanyagok módosíthatják a felhők és a csapadék kialakulását, ami miatt megváltozhatnak a hagyományos időjárási minták. Ez a hatás megnehezítheti az időjárás-előrejelzéseket, mivel a jégmagozó részecskék jelenléte kiszámíthatatlanabbá teheti a csapadékképződést. Freedman elmagyarázta, hogy ezek az új ismeretek alapvető változásokat hozhatnak a klímamodellek pontosságában és az éghajlati változások előrejelzésében.
A kutatás következő lépései
A Penn State kutatócsoportja, Freedman és Heidi Busse vezetésével, négy különböző típusú mikroműanyagot vizsgált a fagyasztási folyamatok szempontjából, hogy megértsék, melyik típus milyen mértékben járul hozzá a felhőképződéshez. A kutatás célja, hogy mélyebben megismerjék, miként hatnak ezek a részecskék a légköri folyamatokra és milyen hosszú távú következményekkel járhat jelenlétük a földi éghajlatra.
Mit tehetünk a mikroműanyag-szennyezés ellen?
A kutatás újabb figyelmeztetés arra, hogy a mikroműanyag-szennyezés már nemcsak a földi élőhelyeket veszélyezteti, hanem légköri, időjárási és éghajlati rendszereinkre is kihat. A szennyezés csökkentése érdekében fontos a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, az újrahasznosítás támogatása, és olyan alternatív anyagok használata, amelyek környezetbarátabbak és kevésbé ártalmasak.
A mikroműanyagok hatása a bolygónk minden szegletére kiterjed. Az egyéni és közösségi felelősségvállalás, valamint a kormányzati és ipari szereplők együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkentsük a műanyagszennyezést és minimalizáljuk az éghajlati hatásokat.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!