Meglepő pontossággal vadásznak hadihangyákra a szavannák csimpánzai

A csimpánzokat régóta a világ legintelligensebb állatai között tartják számon, de még a kutatókat is meglepte egy új megfigyelés, amely a nyugat-afrikai szavannákon élő populációk viselkedését vizsgálta. A szenegáli Dindefelo természetvédelmi területen élő emberszabásúak olyan veszélyes hadihangyákra vadásznak, amelyek egyetlen rossz mozdulat esetén fájdalmas harapások százait mérhetik támadójukra.

A kutatás mégis azt mutatta, hogy ezek a csimpánzok rendkívüli ügyességgel és pontossággal képesek megszerezni ezt a táplálékforrást, miközben olyan eszközhasználati technikákat alkalmaznak, amelyek sok tekintetben hasonlítanak az Afrika más részein élő társaik módszereihez.

Nem akármilyen zsákmány

A hadihangyák a rovarvilág egyik legagresszívebb csoportját alkotják. Kolóniáik akár több millió egyedből is állhatnak, a katonák pedig erős rágóikkal képesek hosszú időre belekapaszkodni támadóik bőrébe.

Ennek ellenére a hangyák rendkívül értékes táplálékot jelentenek a csimpánzok számára. Fehérjében és ásványi anyagokban gazdagok, ezért az afrikai emberszabásúak étrendjének fontos részét alkotják. A kutatók szerint a szavannai környezetben, ahol a gyümölcsök és más táplálékforrások időszakosan korlátozottak lehetnek, különösen nagy jelentőségük van.

Négy évnyi felvétel árulta el a titkot

A kutatócsoport 2018 és 2022 között kameracsapdák segítségével figyelte a csimpánzokat. Összesen 156 hangyafogyasztási eseményt dokumentáltak, valamint 151 eldobott eszközt gyűjtöttek össze a hangyafészkek környékéről.

A felvételek alapján a csimpánzok hosszú botokat dugnak a hangyafészkekbe. A feldühödött rovarok felmásznak az eszközre, amelyet az állatok ezután gyors mozdulattal végighúznak a tenyerükön vagy közvetlenül a szájukhoz emelnek. Így nagy mennyiségű hangyát képesek elfogyasztani anélkül, hogy súlyosabb sérüléseket szenvednének.

A hangyák diktálják a szabályokat

A kutatók eredetileg arra számítottak, hogy a szavannai csimpánzok teljesen új technikákat fejlesztettek ki az eltérő környezeti feltételek miatt. A nyílt, forró élőhely ugyanis jelentősen különbözik a közép-afrikai esőerdőktől.

Az eredmények azonban mást mutattak. A csimpánzok szinte ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint az erdőkben élő populációk. A kutatók szerint nem a környezet, hanem maga a zsákmány határozza meg a viselkedést. Minél agresszívebb a hangyafaj, annál hosszabb eszközöket és annál gyorsabb mozdulatokat használnak az állatok.

A megfelelő növény kiválasztása sem véletlen

Az egyik legérdekesebb eredmény az volt, hogy a csimpánzok nem véletlenszerűen választanak eszközalapanyagot.

A vizsgált botok közel kétharmada bizonyos liánfajokból származott. A kutatók szerint az állatok tudatosan részesítik előnyben ezeket a növényeket. Az egyik gyakran használt faj olyan vegyületeket tartalmaz, amelyeket az afrikai hagyományos gyógyászatban gyulladáscsökkentőként alkalmaznak. Nem kizárt, hogy a csimpánzok számára is előnyt jelenthetnek ezek az anyagok a hangyaharapások okozta irritáció enyhítésében.

Hosszú tanulási folyamat áll a háttérben

A kamerafelvételek azt is megmutatták, hogy a hangyavadászat nem veleszületett képesség.

A fiatal csimpánzok sokkal lassabban és ügyetlenebbül használták az eszközöket, mint a felnőttek. Az évek során fokozatosan sajátítják el azt a precíz mozgássort, amely lehetővé teszi számukra a veszélyes zsákmány biztonságos megszerzését. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a csimpánzoknál a kulturális tanulás és az utánzás kulcsszerepet játszik.