arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Az energiatárolás világa forradalmi változás előtt áll. A jelenleg használt akkumulátorokkal szemben – amelyek ritka ásványokból készülnek, és jelentős környezeti terhelést okoznak – egy új technológia, a termikus energia tárolása (TES) kínálhat fenntarthatóbb megoldást. Ez a módszer az elektromos energiát hővé alakítja, majd szükség esetén visszaváltoztatja villamos energiává, és ígéretes alternatívának tűnik a hagyományos akkumulátorok helyett.

Miért van szükség új megoldásokra?

Az akkumulátorok jelenlegi globális szerepe megkérdőjelezhetetlen, de a gyártásuk komoly problémákat vet fel. Az alapanyagok kitermelése nemcsak a környezetet károsítja, de gyakran etikátlan gyakorlatokhoz is köthető. Az élettartamuk véges, és hulladékként veszélyes vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyek további terheket rónak a bolygóra. A TES technológia ezzel szemben olcsóbb, könnyebben méretezhető, és hosszabb élettartamot biztosít, így megoldást nyújthat ezekre a kihívásokra.

Forradalmi áttörés a Rice Egyetemen

A Rice Egyetem kutatói nemcsak a TES technológia hatékonyságát javították, de egy új hőkibocsátó eszközt is kifejlesztettek, amely a termikus energia tárolásának alapját képezheti. Ez az eszköz hőt nyel el, majd elektromágneses sugárzássá alakítja, amelyet fotovoltaikus (PV) cellák villamos energiává alakítanak vissza.

A fejlesztés kulcsa egy volfrámból készült fémlemezre helyezett szilícium nanohengerekből álló hőemittáló, amely a kvantumfizika elveit kihasználva képes szelektíven kibocsátani a megfelelő hullámhosszú energiát. Ez jelentősen csökkenti az energiaveszteséget, amely eddig akadályozta a termofotovoltaikus (TPV) rendszerek hatékony működését.

Hogyan működik a technológia?

A hőemittáló fotonokat bocsát ki a hő hatására. Ezeket a szilícium nanohengerek rezonátorként kezelik, hogy a legmegfelelőbb energiát továbbítsák a PV cellákhoz. Az eredmény: jelentősen nagyobb hatékonyság.

A jelenlegi rendszer 60 százalékos hatékonyságot ér el, és a kutatók szerint ez tovább növelhető, új anyagok alkalmazásával.

„Már egy 2–5 százalékos hatékonyságnövekedés is komoly előrelépést jelentene azokban az alkalmazásokban, ahol extrém környezetben van szükség megbízható energiaellátásra” – hangsúlyozta Gururaj Naik, a kutatás egyik vezetője.

A jövő kilátásai

A technológia továbbfejlesztése új anyagok kutatásával még jobb hatékonyságot érhet el. Már egy 2–5%-os növekedés is óriási jelentőséggel bírhatna az olyan extrém környezetekben, ahol az energiaellátás hatékonysága kulcsfontosságú.

Gururaj Naik, a projekt vezető kutatója, optimista: „Úgy vélem, amit itt demonstráltunk, jelentős potenciált kínál az energiaátalakító technológiák terén, amelyekre ma óriási szükség van.”

Az áttörést jelentő kutatást az Amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány és az Egyesült Államok Hadserege támogatta. Ez a technológia hozzájárulhat a fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez mind ipari, mind környezeti szempontból.

Ez az innováció nemcsak az energiatárolás technológiáját reformálhatja meg, hanem hozzájárulhat a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználásához is. A TES rendszerek lehetővé tehetik, hogy a nap- és szélenergia által termelt elektromosságot a csúcsidőszakokon kívül is hasznosítsuk, így stabilabb és fenntarthatóbb energiahálózatokat építsünk ki.

A kutatók munkája bizonyítja, hogy az energiaforrásaink optimalizálásában hatalmas lehetőségek rejlenek. Az ilyen technológiák nemcsak a környezetvédelemért, hanem az energiafüggetlenségért is nagy lépéseket tehetnek. A jövő már nemcsak ígéret, hanem valóság formálódó része.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!