Meder-kotrás – Védett madarak mérgezése és a folyómedrek pusztítása

Az elmúlt hónapokban két egymástól független, de súlyos természetkárosító eset hívta fel a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a hazai élővilág. Az egyik ügy Heves megyében történt, ahol a Tarna folyó kotrását rendelték el, a másik pedig Pest megyében, ahol mérgezés következtében pusztultak el védett ragadozómadarak.

Folyómeder-kotrás a Tárnán

Heves megyében a Tarna medrének kotrását kezdték meg, noha az érintett szakaszon alig található víz. A munkálatokról a helyi lakosok és az önkormányzatok nem kaptak előzetes tájékoztatást, és sokan csak akkor szembesültek vele, amikor már zajlottak a gépi beavatkozások.

A természetvédők évek óta figyelmeztetnek: a kotrás elavult módszer, amely több kárt okoz, mint hasznot. A folyómeder megbolygatása elpusztítja a halak, lárvák és más élőlények élőhelyét, felborítja a vízi ökoszisztémát, és hosszú távon csökkenti a talajvíz utánpótlását is. Bár a vízügyi hatóság szerint a munkálatokat az árhullámok miatt szükséges hordalékfelhalmozódás indokolta, a környezeti károk így is jelentősek lehetnek.

Madármérgezés Pest megyében

Eközben Pest megyében több település környékén tömegesen pusztultak el védett ragadozómadarak. A megtalált tetemek között voltak parlagi sasok, egerészölyvek és hollók is, de a mérgezés nemcsak őket érintette: rókák, háziállatok és vadon élő emlősök is áldozatul estek.

A vizsgálatok kimutatták, hogy tiltott növényvédő szer került az állatok szervezetébe. Ez az anyag már régóta tiltott az Európai Unióban, mert rendkívül mérgező, és már apró mennyiségben is halálos lehet. A szakemberek szerint a mérgezés mögött gyakran szándékosság áll: ragadozókat próbálnak kiiktatni, de a méreg sosem válogat, így szinte minden élőlényt veszélyeztet a környéken.

Miért különösen aggasztó mindez?

Az ilyen esetek nemcsak az adott élőhelyeket sújtják, hanem az egész ökológiai hálózatot veszélybe sodorják. A ragadozómadarak eltűnése például felborítja a természetes egyensúlyt, míg a folyómedrek kotrása hosszú távon hozzájárul a vízhiányhoz és a talajromláshoz.

Ezek az ügyek jól mutatják, hogy a természet védelme nem halogatható feladat. Korszerű, tudományos alapokon nyugvó megoldásokra van szükség, valamint hatékonyabb ellenőrzésre és szigorúbb felelősségre vonásra. Csak így érhető el, hogy megőrizzük a hazai élővilág sokszínűségét a jövő generációi számára.

Fotó