Már a rémálmainkra is hatással lehet a közösségi média

A közösségi média egyre szorosabban összefonódik az életünkkel, ám egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy az online platformok használata nem csak az ébrenlétünkre, hanem az álmainkra és alvásminőségünkre is negatív hatással lehet. Az ausztráliai Flinders Egyetem pszichológusai, Reza Shabahang vezetésével, nemrégiben publikálták tanulmányukat, mely összefüggést talált a közösségi média intenzív használata és a rémálmok gyakoribb előfordulása között. Ez az első olyan kutatás, amely kifejezetten a közösségi média pszichológiai hatásait vizsgálja az álmainkra, és ezzel új megvilágításba helyezi a platformok káros hatásait – számolt be róla a National Geographic.

A tanulmány eredményei illeszkednek az egyre gyarapodó kutatási sorozatba, mely az ifjúság körében végzett közösségi médiahasználat és az ebből eredő aggasztó mentális egészségügyi következmények közötti kapcsolatot tárja fel. Eddig a kutatások elsősorban a depresszió, a magány és az elszigeteltség növekvő incidenciájára, valamint a kiberzaklatás és az öngyilkosság fokozott kockázatára koncentráltak. Most azonban új szempontként merült fel, hogy a közösségi média használata milyen hatással lehet az álmainkra és az alvásunkra.

Shabahang és kutatócsoportja egy „közösségi média által kiváltott rémálom skálát” dolgozott ki, ami a korábbi rémálom-besorolásokon, valamint az álomminőséget befolyásoló külső tényezőkkel foglalkozó kutatásokon alapul. Az 595 fős vizsgálati minta résztvevői beszámoltak közösségi média aktivitásuk gyakoriságáról, valamint arról, hogy milyen gyakran és milyen intenzitással tapasztaltak közösségi médiához kapcsolódó rémálmokat. A leggyakrabban előforduló rémálmok között szerepeltek konfliktusok más felhasználókkal, zavaró hírek, „doom scrolling”, a közösségi média fiókhoz való hozzáférés elvesztése, valamint az áldozattá válás, tehetetlenség és kontrollvesztés érzései.

Asad Khan, a Queenslandi Egyetem Egészségügyi és Rehabilitációs Tudományok Karának biostatisztikusa és egy kapcsolódó tanulmány vezető szerzője szerint ezek a rémálmok növekvő szorongással, alacsonyabb lelki békével, rosszabb alvásminőséggel és rémálom okozta distresszel jártak együtt. Bár más külső tényezők is okozhatnak hasonló negatív kimeneteleket, a kutatás újdonsága abban rejlik, hogy ezek a témák kifejezetten a közösségi média kontextusában jelentkeznek.

Pamela Rutledge, a Kaliforniai Média Pszichológiai Kutatóközpont igazgatója szerint a tanulmány azért is hatékony, mert az úgynevezett „folytonossági hipotézis” alapján készült, amely szerint az álmainkban megjelennek azok a tapasztalatok, amiket a nappali órákban átéltünk. Ez összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy akik több időt töltenek szorongást vagy negatív érzelmeket kiváltó közösségi média tartalmak fogyasztásával, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak ilyen témájú rémálmokat is.

A közösségi média álomminőségre gyakorolt hatása szorosan összefügg azzal, hogyan használjuk ezeket a platformokat. Shabahang megjegyzi, hogy azok az emberek, akik elsősorban családtagjaikkal és barátaikkal való kapcsolattartásra használják a közösségi médiát, kisebb valószínűséggel tapasztalnak negatív álmokat, mint azok, akik kényszeresen vesznek részt vitákban vagy követik a folyamatosan zavaró híreket közvetítő fiókokat.

Az álmatlan éjszakák és rémálmok mellett a Flinders tanulmány, valamint más hasonló kutatások kimutatták, hogy az alvásminőség általánosan rosszabb azok körében, akik túlzottan használják a közösségi média alkalmazásokat. Anthony Levasseur, a Montreali Alváskutató Központ alváskutatója szerint „a képernyőalapú médiafogyasztás időtartama összefügg az alvásminőség romlásával, különösen a fiatalok körében, de valószínűleg a felnőttek esetében is.”

A közösségi médián tapasztalt interakciók és az ott látott tartalmak nemcsak érzelmileg, hanem fiziológiailag is stimulálják az agyat, ami megnehezíti az elalvást és az alvás fenntartását. Maida Lynn Chen, a Seattle Gyermekkórház Alvászavarok Központjának igazgatója szerint „a közösségi média algoritmusai kifejezetten arra vannak tervezve, hogy érzelmileg felkavarják a felhasználókat, így az agy és a test egyre több közösségi média inputra vágyik.”

A kék fény, amelyet az elektronikus eszközök bocsátanak ki, szintén befolyásolja a cirkadián ritmusunkat. Ben Carter, a londoni King’s College professzora szerint a kék fény csökkenti a melatonin termelését, ami az alvásért felelős hormon, és ezáltal növeli az éberséget lefekvés előtt. Az ilyen alvászavarok hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak, beleértve az immunrendszer gyengülését, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedését, a kognitív funkciók romlását és a depressziót.

A szülőknek és a felhasználóknak érdemes megfontolniuk a közösségi média használatának korlátozását, különösen lefekvés előtt, hogy javítsák az alvás minőségét és megelőzzék a közösségi médiával összefüggő rémálmokat és alvászavarokat.