Már 100 éve létezik olyan műanyag, ami gyorsabban lebomlik a tengerben, mint a papír

A műanyagszennyezés mára az egyik legsúlyosabb globális környezeti problémává vált. Az óceánokban sodródó mikroműanyagoktól a partokra vetődött halászhálókon át a tengeri élővilág gyomrában talált nejlonzacskókig a probléma szinte mindannyiunk számára ismerős. De vajon létezik olyan műanyag, amely valóban lebomlik – méghozzá gyorsabban, mint a papír?

A válasz: igen. A cellulóz-diacetát (CDA) nevű bioműanyag a legújabb kutatások szerint a tengeri környezetben még a papírnál is gyorsabban bomlik le. Ez az anyag több mint száz éve létezik, de most új reményként tekintenek rá a műanyagválság kezelésében.

Mekkora a baj a tengerekben?

Több millió tonna műanyag évente

A becslések szerint évente 8–13 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, és jelenleg több mint 150 millió tonnányi műanyaghulladék úszik a tengervízben. Ez az összes tengeri szennyezés körülbelül 80%-át teszi ki.

Legnagyobb részük egyszer használatos műanyag, például:

• műanyag palackok,

• zacskók,

• eldobható csomagolóanyagok,

• elhagyott halászhálók és műanyag halászati eszközök.

A mikroműanyagok láthatatlan fenyegetése

Ahogy ezek az anyagok a vízben lebomlanak – vagy inkább széttöredeznek – mikroműanyagokká válnak. Ezek az apró részecskék képesek bejutni:

• a planktonokba,

• a halak és kagylók szervezetébe,

• végső soron pedig az emberi táplálékláncba is.

Ezért is égetően fontos olyan anyagokat fejleszteni és használni, amelyek a tengeri környezetben valóban biológiailag lebomlanak.

Melyik az a műanyag, amely gyorsabban bomlik le, mint a papír?

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatói többféle műanyagot vizsgáltak meg laboratóriumi körülmények között, hogy kiderítsék, mennyi idő alatt esnek szét tengervízben.

A győztes: cellulóz-diacetát (CDA)

Ez az anyag:

• bioműanyag, vagyis növényi eredetű (cellulózból készül),

• több mint 100 éve létezik (pl. cigarettaszűrőkben is használják),

• a kutatás szerint a tengeri vízben még a papírnál is gyorsabban lebomlott.

A CDA lebomlása napok vagy néhány hét alatt megtörtént a vizsgált környezetben – míg más, „biológiailag lebomlónak” címkézett műanyagok hónapokig vagy évekig is megmaradhatnak.

De mit is jelent a „biológiailag lebomló műanyag” a tengerben?

Gyakran hallunk lebomló vagy komposztálható műanyagokról – de ezek többsége csak ipari komposztálóban, magas hőmérsékleten bomlik le. A tengervíz viszont hideg, sós, és gyakran oxigénszegény – egészen más környezet.

Ezért fontos különbséget tenni:

A kutatások tehát arra utalnak, hogy nem minden „zöldnek” mondott műanyag zöld, ha vízbe kerül.

Miért különleges a cellulóz-diacetát?

A CDA azért különleges, mert:

• természetes eredetű (cellulóz alapú),

• a vízben biológiai úton bomlik le, tehát a baktériumok lebontják,

• nem hagy maga után mikroműanyagokat vagy mérgező melléktermékeket,

• meglévő ipari technológiákkal is feldolgozható (pl. fóliák, csomagolások gyártására).

Mindez azt jelenti, hogy a CDA valós alternatívát kínálhat az egyszer használatos műanyagok kiváltására – például élelmiszercsomagolások vagy eldobható poharak gyártásában.

Megszüntethető a mikroműanyag-szennyezés?

A teljes megszüntetés valószínűleg nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, de többféle megoldás is formálódik:

1. Jobban lebomló anyagok fejlesztése

A CDA mellett más biopolimerek fejlesztése is zajlik, amelyek célzottan vízi környezetben is képesek lebomlani.

2. Új tisztítótechnológiák

Kísérleti eljárások már léteznek, amelyek megsemmisítik a mikroműanyagokat – például speciális enzimekkel vagy fizikai eljárásokkal.

3. Megelőzés – kevesebb egyszer használatos műanyag

Ez továbbra is a leghatékonyabb út. Ha nem kerül a vízbe, nem is szennyez.

GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Milyen műanyag bomlik le a leggyorsabban a tengerben?

A legújabb kutatások szerint a cellulóz-diacetát (CDA) nevű bioműanyag még a papírnál is gyorsabban bomlik le tengervízben.

Minden biológiailag lebomló műanyag biztonságos a tengerben?

Nem. Sok ilyen műanyag csak ipari komposztálóban bomlik le, de a természetes vizekben évekig is megmaradhat.

Mik azok a mikroműanyagok, és miért veszélyesek?

Apró műanyagdarabkák, amelyek a nagyobb műanyagok széttöredezése után maradnak vissza. Bejutnak az élőlények szervezetébe, és akár az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.

Miért fontos a lebomlási idő?

Minél tovább van jelen egy anyag a környezetben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kárt okoz – élőlényekben, ökoszisztémákban, gazdaságban.

Megoldható a műanyagszennyezés problémája?

Teljesen talán nem, de jelentősen csökkenthető a kevesebb egyszer használatos műanyag, a hatékonyabb hulladékkezelés és az új, valóban lebomló anyagok bevezetésével.

A műanyagszennyezés hatalmas kihívás, de a megoldás kulcsa már a kezünkben lehet – egy több mint 100 éve ismert anyag formájában. A cellulóz-diacetát bizonyítottan gyorsabban lebomlik a tengervízben, mint a papír, így ígéretes alternatívát jelenthet a környezetbarát csomagolások terén.

Ahhoz viszont, hogy valódi változás történjen, nemcsak a tudománynak kell lépnie – hanem nekünk, fogyasztóknak is. Válasszunk tudatosabban, kérdezzünk rá a csomagolás anyagára, és kerüljük az egyszer használatos műanyagokat, amikor csak lehet.