India lassabban melegszik a vártnál, a tudósok megfejtették, miért

India a világ egyik legforróbb és legsűrűbben lakott országa, ahol az elmúlt években rendszeresen pusztító hőhullámokat mértek. Mégis van egy régóta ismert klímaparadoxon: az ország felszíni hőmérséklete az elmúlt évtizedekben lassabban emelkedett, mint számos más trópusi szárazföldi térségben.

Egy új kutatás most számszerűsítette ennek egyik legfontosabb lehetséges magyarázatát. Az eredmények szerint a légkörben lebegő apró részecskék, vagyis az aeroszolok, valamint a növekvő felhőborítottság jelentős mennyiségű napsugárzást akadályozott meg abban, hogy elérje India felszínét. Ez részben elfedhette az üvegházhatású gázok által okozott felmelegedést.

India körülbelül fele olyan gyorsan melegedett

A kutatók műholdas méréseket, földi megfigyeléseket és éghajlati modelleket kombináltak. A 2001 és 2024 közötti adatok alapján India átlagos felszíni hőmérséklete évtizedenként körülbelül 0,138 Celsius-fokkal emelkedett.

Ugyanebben az időszakban az északi trópusi szárazföldeken átlagosan körülbelül 0,280 Celsius-fokos évtizedenkénti melegedést mértek. India melegedési üteme tehát nagyjából fele volt ennek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot elkerülné a klímaváltozás. A kutatók szerint a háttérben inkább egy olyan átmeneti „árnyékoló” hatás állhat, amely elfedi a felmelegedés egy részét.

A levegőben lebegő részecskék visszaverik a napfényt

Az aeroszolok rendkívül apró szilárd vagy folyékony részecskék a légkörben. Származhatnak természetes forrásokból, például porból, de az ipari termelés, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és más emberi tevékenységek is jelentős mennyiséget juttathatnak a levegőbe.

Egy részük szétszórja vagy visszaveri a napsugárzást, így kevesebb energia éri el a földfelszínt. A jelenséget gyakran globális vagy regionális „elsötétedésnek” nevezik.

A kutatás szerint az aeroszolok változása önmagában körülbelül 0,042 Celsius-fokkal mérsékelhette évtizedenként India felszíni melegedési trendjét.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem minden aeroszol viselkedik ugyanúgy. A fekete szén például elnyeli a napsugárzást, míg más részecskék inkább szétszórják azt. A vizsgálat szerint India felett nemcsak az aeroszolok mennyisége, hanem azok összetétele is megváltozott.

A felhők még nagyobb szerepet játszottak

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy nem az aeroszolok jelentették a legerősebb hűtő tényezőt.

India középső és nyugati területein növekedett a felhőborítottság, különösen az alacsonyan elhelyezkedő felhőké. Ezek hatékonyan verik vissza a beérkező napsugárzás egy részét.

A kutatók számításai alapján a felhők változása körülbelül 0,083 Celsius-fokkal mérsékelte évtizedenként a felszíni melegedést, vagyis hatásuk közel kétszer akkora volt, mint az aeroszoloké.

A két tényező együttes hűtőhatását körülbelül 0,125 Celsius-fokra becsülték évtizedenként. Ez majdnem akkora, mint a ténylegesen megfigyelt 0,138 Celsius-fokos melegedés.

Légszennyezés nélkül közel kétszer akkora lehetett volna a melegedés

A kutatók számításai szerint az aeroszolok és a felhők által okozott felszíni elsötétedés nélkül India melegedési trendje megközelíthette volna a 0,268 Celsius-fokot évtizedenként.

Ez már nagyon közel állna az északi trópusi szárazföldeken megfigyelt 0,280 Celsius-fokos értékhez.

Fontos azonban, hogy ebből nem következik, hogy a légszennyezés kedvező lenne. Az aeroszolok jelentős része súlyos levegőminőségi problémákkal jár. A mostani eredmények inkább azt mutatják meg, hogy ugyanazok a részecskék egyszerre befolyásolhatják az emberi egészséget és az éghajlatot.