Hoppá, százszorszép! – A virág, amit 170 évig őshonosnak hittünk, mégsem az

Képzeld el, hogy egy ritka hegyi virágot évszázadokig Ausztrália saját kincsének tartanak – majd kiderül, hogy valójában egy behurcolt gyomnövény. Ez történt a daisy fleabane nevű virággal, amelyről a legfrissebb kutatás bebizonyította: nem őshonos, hanem egy északi féltekéről származó jövevény.

A történet nemcsak a botanikusok számára érdekes – tanulságos példája annak, hogyan változhat meg a természetvédelmi hozzáállás, ha új ismeretek kerülnek napvilágra.

Egy elfeledett virág újrafelfedezése

A daisy fleabane-t (Erigeron conyzoides) 1855-ben írta le először Ferdinand von Mueller, egy német–ausztrál botanikus. A növényt évtizedekig csak Új-Dél-Wales és Victoria alpesi területein találták meg, és mivel ritkán bukkantak rá, veszélyeztetett fajként tartották nyilván.

Az utolsó ismert ausztráliai előfordulás 1978-ból származik, és 13 évnyi hiányzás után 2024-ben találták meg újra, egy mesterséges gátfal mellett, gyomok között.

Ez azonban nem várt fordulatot hozott…

DNS-vizsgálat: amikor a növény elárulja, honnan jött

A CSIRO (Ausztrál Nemzeti Herbárium) kutatói, Alexander Schmidt-Lebuhn és Stephanie Chen genetikai vizsgálatot végeztek a frissen begyűjtött példányokon. Egy “angiosperm 353” nevű DNS-markert használtak, ami minden virágos növényben megtalálható, és lehetővé teszi a faj pontos azonosítását.

Az eredmény: a daisy fleabane valójában megegyezik a bitter fleabane-nel (Erigeron acris), amely az északi féltekéről származik, például Sibériából vagy Alaszkából.

Honnan kerülhetett ide?

A kutatók szerint a virág az 1800-as évek közepén kerülhetett Ausztráliába, valószínűleg legelőkre hurcolt szennyezett szerszámokkal vagy takarmánnyal, amikor az alpesi területeket elkezdték legeltetésre használni.

A hasonló virágformák, a zavaros elnevezések, és a virág alacsony természetes előfordulása miatt 170 évig senki nem gyanakodott arra, hogy nem egy valódi ausztrál bennszülöttről van szó.

Miért fontos ez?

Ez az eset jól mutatja, hogy még a természetvédelemben is fontos a tudományos frissítés, és hogy a jó szándék nem mindig elég – pontos ismeretekre van szükség.

A “daisy fleabane” eddig védettként szerepelt, de mivel kiderült, hogy egy betelepült, invazív növényfaj, így nem igényel különleges természetvédelmi intézkedéseket – sőt, épp ellenkezőleg, a jövőben inkább kontrollálni kell a terjedését.

A természet bonyolult, de tanulható

Ez a „százszorszép-rejtély” emlékeztet minket arra, hogy a természet folyamatosan változik, és a tudomány feladata, hogy kövesse ezt a változást.
A környezetvédelem egyik kulcsa a pontos fajismeret, hiszen csak így tudjuk eldönteni, mit kell megőrizni, és mit kell visszaszorítani az ökoszisztéma védelme érdekében.

Mit vihetünk haza ebből mi, hétköznapi emberek?

• Ne tévesszen meg minket egy virág szépsége – nem biztos, hogy odavaló, ahol látjuk

• Támogassuk a helyi, őshonos növények telepítését a kertjeinkben és köztereken

• Legyünk nyitottak az új tudományos felfedezésekre – a természet nem egy állandó állapot, hanem egy folyamatosan változó rendszer

A virágok is rejthetnek titkokat. Néha egy új felismerés nem csak a növény nevét, hanem a természethez való viszonyunkat is megváltoztatja.

Forrás