Hiába a védelem? Ausztrália súlyos hibát követhet el a vadon megmentésében

Ausztrália az elmúlt években jelentősen növelte a védett területek méretét, azonban egy új kutatás szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a természet valóban nagyobb biztonságban van. A szakértők szerint a probléma nem a mennyiséggel, hanem az elhelyezkedéssel van: a védelem nem ott történik, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.

Az ország védett területeinek aránya 2010 és 2022 között közel megduplázódott, 12,8%-ról 22,3%-ra nőtt. Ez elsőre komoly előrelépésnek tűnik, azonban a kutatók szerint ez a növekedés nem fedi le a legkritikusabb élőhelyeket.

Nem a méret számít, hanem a hely

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a védett területek gyakran olyan régiókban jönnek létre, ahol alacsonyabb az emberi nyomás és kisebb a veszély. Eközben azok a területek, ahol a legnagyobb a biodiverzitás és a legnagyobb a pusztulás kockázata, gyakran kimaradnak a védelemből.

Ez a jelenség azt eredményezi, hogy bár papíron nő a védelem alatt álló területek aránya, a valóságban a legveszélyeztetettebb fajok nem kapják meg a szükséges védelmet.

A szakértők szerint akár 160 veszélyeztetett faj még mindig alig vagy egyáltalán nem szerepel a védett területek hálózatában.

Élőhelyvesztés gyorsabb, mint a védelem

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az élőhelyek pusztulása sok esetben gyorsabb ütemben halad, mint a védelem bővítése. Egyes régiókban a természetes vegetáció jelentős része eltűnt, miközben a védelem alá helyezett területek aránya jóval lassabban növekszik.

Ez azt jelenti, hogy a természetvédelmi mérleg valójában negatív lehet: hiába nő a védett területek száma, ha közben még több élőhely pusztul el.

Ausztrália ráadásul már most is az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkezik az emlősök kihalása terén, ami tovább növeli a probléma súlyát.

A védett területek nem elégségesek önmagukban

A kutatások azt is kimutatták, hogy a védett területek önmagukban nem mindig elegendőek a fajok megőrzéséhez. Az emberi tevékenységek a védett területek határain kívül is hatással vannak az ott élő állatokra.

Ez azt jelenti, hogy a természetvédelemnek nemcsak a kijelölt területekre kell koncentrálnia, hanem a környező tájak kezelésére is.

Hogyan lehetne hatékonyabb a védelem?

A szakértők szerint a megoldás kulcsa a stratégiai tervezés. Nem elég több területet védelem alá helyezni, a megfelelő helyeket kell kiválasztani.

Ehhez pontos térképezésre, ökológiai adatokra és a veszélyeztetett fajok igényeinek figyelembevételére van szükség.

Emellett fontos lenne az élőhelyek összekapcsolása is, hogy az állatok szabadon mozoghassanak a különböző területek között.