Hatalmas viták árán, de életbe lépett az EU természet helyreállításáról szóló törvénye

Az Európai Unió új természet-helyreállítási törvénye végül hatályba lépett, egy széles körben vitatott és komoly politikai csatározásokkal teli folyamat végpontjaként. A jogszabály célja az unió sérült ökoszisztémáinak helyreállítása és a biodiverzitás védelme, miközben az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére is fókuszál. Ez az első ilyen átfogó, kontinensre kiterjedő szabályozás az EU-ban, mely kötelező érvényű célokat tűz ki a tagállamok számára.

Az új törvény értelmében 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át kell helyreállítani, míg 2050-ig minden rossz állapotban lévő ökoszisztéma helyreállítása kötelező. Ez különösen azokat a területeket érinti, amelyek jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében és tárolásában, mint például a mocsarak, erdők, folyók és tengerparti ökoszisztémák​.

A jogszabály elfogadását heves politikai viták előzték meg. Számos konzervatív és agrárérdekeket képviselő csoport aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új követelmények túlzott terhet rónak majd a gazdálkodókra és a mezőgazdasági szektorra. A kritikusok szerint a törvény súlyosan beavatkozhat az agrárgazdaság működésébe, és csökkentheti a mezőgazdasági termelés rugalmasságát és versenyképességét​.

A törvény támogatói azonban rámutatnak, hogy a természet helyreállítása nemcsak a biodiverzitás növelése szempontjából alapvető fontosságú, hanem az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez is hozzájárul. Alain Maron, Belgium környezetvédelmi minisztere például hangsúlyozta, hogy ez a törvény kulcsfontosságú lesz az EU számára a 2024 novemberében tartandó COP29 klímacsúcson, mivel lehetővé teszi az EU számára, hogy komoly környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tegyen​.

Az új jogszabály előírja, hogy minden tagállam két éven belül dolgozza ki saját nemzeti helyreállítási tervét, amelyet be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz. Ezeknek a terveknek részletesen tartalmazniuk kell, hogy az adott ország hogyan kívánja teljesíteni a törvényben foglalt célokat. A tagállamok kötelesek lesznek folyamatosan monitorozni és jelenteni a haladást, biztosítva ezzel, hogy a célok teljesüljenek​.

Miközben a törvény célja a természeti örökség megőrzése és helyreállítása, az alkalmazása jelentős kihívásokkal járhat. Az Európai Unió tagállamai közötti eltérő prioritások és a mezőgazdasági érdekek közötti feszültségek várhatóan komoly akadályokat gördítenek majd a törvény végrehajtása elé. Az agrárszektor különösen érintett lehet, mivel a törvény szigorú követelményeket támaszt az ökoszisztémák megóvása és helyreállítása érdekében, amelyeket a mezőgazdasági termelőknek is be kell tartaniuk​.

A jogszabály támogatói ugyanakkor optimisták, és úgy vélik, hogy az új intézkedések hosszú távon nemcsak a környezetvédelem, hanem az EU gazdasági és társadalmi stabilitása szempontjából is előnyösek lesznek. A törvény célja, hogy biztosítsa az Európai Unió fenntarthatósági céljainak teljesítését, és hozzájáruljon a globális klímacélok, köztük a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségek eléréséhez​.