
Halálos “csiripelő hullámokat” észleltek a Föld közelében
A tudósok különös csiripelő hullámokat észleltek, amelyek hasonlítanak a madarak hajnali kórusára, több ezer mérföldre a Földtől. Ezek a hullámok komoly problémákat jelenthetnek a jövő űrutazásai számára. A Föld mágneses mezejében spirálozó plazma által keltett titokzatos, csiripelő hangok új felfedezése arra utal, hogy a tudósok eddigi ismeretei jelentősen hiányosak lehetnek.
Az úgynevezett „kórushullámok” – nevüket az audiójelekre átalakított madárdal-szerű hangzásukról kapták – a Föld elektromágneses mezejében keletkező zavarok. Ezek képesek részecskéket halálos sebességre felgyorsítani, ami veszélyt jelenthet űrhajókra és űrhajósokra egyaránt.
Megdőlt eddigi tudásunk a kórushullámokról?
A kórushullámokat először az 1960-as években fedezték fel a Föld közelében, és azt feltételezték, hogy csak bolygónk közvetlen környezetében fordulnak elő. Egy új kutatás azonban megdöntheti ezt az elképzelést: a tudósok 165 000 kilométerre, azaz háromszor távolabb észlelték ezeket a hullámokat, mint korábban. Az eredményeket 2024. január 22-én publikálták a Nature folyóiratban.
Mi okozza a kórushullámokat?
A kórushullámok (vagy sípoló módú kórushullámok) rövid, néhány tizedmásodpercig tartó energialöketek, amelyek a Föld mágneses mezejében – az úgynevezett magnetoszférában – terjednek. Az első világháborús rádiókezelők hallották először ezeket a hangokat, miközben ellenséges jeleket figyeltek.
Azóta rádióvevők és NASA műholdak, például a Van Allen-szondák is észlelték őket, főként a Föld sugárzási öveiből. A kórushullámokat más bolygók, például a Merkúr, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz körül is megfigyelték – ezek mind rendelkeznek globális mágneses mezővel. Érdekes módon még a Mars és a Vénusz körül is észleltek hasonló jeleket, annak ellenére, hogy ezek nem rendelkeznek globális mágneses mezővel.
A plazma instabilitás és a mágneses mezők szerepe
A tudósok szerint a kórushullámok valószínűleg a plazma instabilitásnak nevezett jelenség eredményei. A Nap által kibocsátott elektronok a bolygók mágneses mezejének vonalai mentén spiráloznak. Ha zavarok lépnek fel a mezőben, ezek az elektronok kórushullámokat generálnak, amelyek rezonanciát hoznak létre és halálos sebességre gyorsítják a részecskéket.
Az új felfedezés azonban kérdéseket vet fel. A NASA Magnetospheric Multiscale (MMS) műholdjai olyan területen észleltek kórushullámokat, ahol a Föld mágneses mezeje viszonylag lapos, nem pedig ívelt. Ez arra utalhat, hogy a hullámokat a frekvenciaváltozások is előidézhetik, nem csupán a mágneses mező görbülete.
Miért fontos a kutatás?
A kutatók szerint a Napból érkező plazma és a Föld magnetoszférájának kölcsönhatását alaposabban kell vizsgálni. Ez a tudás kulcsfontosságú lehet a jövő űrmisszióinak biztonsága érdekében, különösen a Marsra és azon túlra irányuló küldetések esetében. Az új eredmények arra utalnak, hogy az eddigi elméleteket finomítani kell.
Richard Horne, a British Antarctic Survey űridőjárási részlegének vezetője szerint a felfedezés nem zárja ki a meglévő elméleteket, de új irányokat nyit a kutatásban. „Ez egy meglepő eredmény egy váratlan régióban, és arra ösztönöz, hogy alaposabban vizsgáljuk a kórushullámokat ott, ahol a Föld mágneses mezeje jelentősen eltér a dipól alakjától” – írta Horne a kutatásról szóló kommentárjában.
A felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy bolygónk mágneses mezeje még mindig számos titkot rejt, amelyek feltárása létfontosságú lehet az emberiség űrbéli jövője szempontjából.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!