A gyep szerepe a városi szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében

A városi parkok, kertek, golfpályák és temetők zöld gyepszőnyege nem csupán esztétikai értéket képvisel. Egy új kutatás szerint ezek a gondozott fűfelületek kulcsszerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésében, még a téli hónapokban is, amikor a legtöbb növény nyugalmi állapotban van.

A gyep rejtett ereje

A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói által vezetett tanulmány, amely az Indianapolis Flux Experiment (INFLUX) részeként készült, feltárta, hogy a gyep – amelyet eddig gyakran figyelmen kívül hagytak a városi üvegházhatású gázmodellekben – jelentős szerepet játszik a szén-dioxid-szint szabályozásában. A kutatók gyepspecifikus adatokat integráltak a szénmodellekbe, ami pontosabb becslést tett lehetővé az emberi tevékenységből származó kibocsátásokról.

„Egyre többen igyekeznek megérteni a városi területeken zajló komplex folyamatokat” – mondta Jason Horne, a tanulmány vezető szerzője és a Penn State meteorológia és légkörtudományok doktorjelöltje. „A gyep biológiai aktivitása bonyolult, de kulcsfontosságú a szén-dioxid-kibocsátás pontos modellezéséhez.”

Télen is aktív fű

A kutatók örvénykovariancia fluxus tornyokat helyeztek el Indianapolis két gyepterületén – egy golfpályán és egy temetőben –, hogy megmérjék a szárazföld és a levegő közötti gázcserét. Az egyéves mérések kimutatták, hogy a gyep még fagypont alatti hőmérsékleten is fotoszintetizál, igaz, alacsonyabb szinten.

„Modelljeink korábban nem tudták pontosan megragadni a téli fotoszintézis által elnyelt szén-dioxid mennyiségét” – magyarázta Horne. „A terepi adatok azonban egyértelműen igazolták, hogy a gyep télen is aktív, ami jelentősen befolyásolja a szén-dioxid egyensúlyát.”

Ez a csendes tevékenység különösen fontos a nagy gyepfelülettel rendelkező városokban, ahol a fű akár a földterület 20-30%-át is kiteheti.

Finomhangolt modellek a pontosabb becslésekért

A kutatók egy új gyepvegetáció-típust hoztak létre a szimulációs modellekben, amely jobban tükrözi a téli fotoszintézis valós rátáját. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy a modellek pontosabban jelezzék a gyepek szén-dioxid-elnyelő képességét, csökkentve ezzel az emberi kibocsátások becslésének bizonytalanságát.

„Még a téli időszakban tapasztalt kismértékű szén-dioxid-kibocsátás-csökkenés is jelentős” – hangsúlyozta Horne. „Ha ezt nem vesszük figyelembe, alábecsülhetjük az antropogén kibocsátásokat, ami hatással lehet a klímapolitikai döntésekre.”

A gyepápolás hatása

A kutatás során kiderült, hogy a gyep karbantartása is befolyásolja annak szén-dioxid-elnyelő és -kibocsátó képességét. A golfpálya füvét rendszeresen öntözték, trágyázták és nyírták, míg a temető gyepét kevésbé gondozták. Ez a különbség eltérő szén-dioxid-dinamikát eredményezett, ami rávilágít a gyepápolási gyakorlatok jövőbeli kutatásának fontosságára.

„A gyepfelületek külön figyelmet érdemelnek” – mondta Horne. „Tanulmányunk megmutatta, hogy a gondozási módszerek hatással vannak a szén-dioxid egyensúlyára, ami új lehetőségeket nyithat a városi zöldterületek kezelésére.”

A városi zöldterületek jövője

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a gyep nem csupán dekoratív elem, hanem aktív szereplő a városi szén-dioxid-ciklusban. A pontosabb modellek segíthetnek a városi emissziós politikák finomításában, és újragondolhatják a zöldterületek szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A gyep szén-dioxid-elnyelő képességének figyelembevétele kulcsfontosságú lehet a jövőben, különösen a városi területek terjeszkedésével és a klímapolitikák szigorodásával. Ahogy Horne fogalmazott: „Még a legkisebb fűszál is segíthet abban, hogy jobban megértsük, hogyan lélegeznek a városaink.”

A tanulmány a Journal of Geophysical Research: Biogeosciences folyóiratban jelent meg.

Fotó: Canva