arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A tengerek felmelegedése nemcsak közvetlenül károsítja a víz alatti alg erdőket, hanem a növényevő halak táplálkozási időszakát is meghosszabbítja. Egy új nemzetközi kutatás szerint Japán partjainál egyes halfajok évente akár 86 nappal tovább fogyaszthatják az algákat, miközben a magas vízhőmérséklet önmagában is akadályozza a növényzet regenerációját. A kettős hatás következtében korábban kiterjedt tengeri élőhelyek tűnhetnek el, ami a biológiai sokféleséget és a part menti ökoszisztémák működését is veszélyezteti.

A klímaváltozás tengeri következményeiről gyakran a korallzátonyok pusztulása vagy a halállományok átrendeződése kapcsán hallunk. A világ óceánjaiban azonban léteznek olyan kevésbé ismert élőhelyek is, amelyek legalább ennyire fontosak a tengeri ökoszisztémák számára.

Ilyenek a nagy termetű barnamoszatok által alkotott víz alatti erdők. Ezek a növényekhez hasonló, fotoszintetizáló algák sűrű élőhelyeket hoznak létre, amelyek táplálékot és menedéket biztosítanak számos halnak és gerinctelen állatnak.

A japán Tsukubai Egyetem kutatói most arra keresték a választ, miért omlottak össze ezek az élőhelyek Japán Izu-félszigetének partvidékén.

Negyven év alatt szinte teljesen eltűnt egy tengeri élőhely

A kutatócsoport több mint négy évtized ökológiai megfigyeléseit elemezte az Izu-félsziget mintegy 200 kilométeres partvidékén.

A vizsgálat középpontjában az Ecklonia cava nevű barnamoszat állt, amely korábban kiterjedt víz alatti erdőket alkotott a térség sziklás tengerfenekén.

A kutatók az 1980 és 2024 között gyűjtött biomasszaadatokat, a 2009 és 2025 közötti borítottsági megfigyeléseket, valamint a műholdas tengerfelszín-hőmérsékleti adatokat vetették össze.

Az eredmények jelentős visszaesést mutattak.

Míg 2009 környékén az algák a vizsgált tengerfenék mintegy 75 százalékát borították, addig 2022-re a megfigyelt állomány gyakorlatilag eltűnt. A korábbi, négyzetméterenként 2,37 kilogrammos maximális száraz biomassza a későbbi felmérésekben nullára csökkent.

Ez nem egyszerűen a növényzet átmeneti megritkulását jelentette. Egy korábban összetett élőhelyeket fenntartó tengeri ökoszisztéma alapvető szerkezete változott meg.

A nagy termetű algák eltűnése után a sziklás felszíneken alacsony növekedésű algák jelentek meg, amelyek már nem biztosítanak ugyanolyan élőhelyi feltételeket a tengeri állatok számára.

A tengeri hőhullámok már az algák túlélését is veszélyeztetik

A kutatás szerint az élőhelyek pusztulásában meghatározó szerepet játszott a térség rendkívüli felmelegedése.

Japán keleti partvidékének időjárását és tengeri körülményeit jelentősen befolyásolja a Kuroshio-áramlat, amely meleg vizet szállít észak felé. Az áramlat 2017 és 2025 között tartósan megváltozott útvonala miatt a meleg víztömegek nagyobb mennyiségben jutottak az Izu-félsziget partközeli öbleibe.

A vizsgált területen 1982 és 2016 között évtizedenként körülbelül 0,15 Celsius-fokkal emelkedett a tenger hőmérséklete. A 2017 és 2024 közötti időszakra számított felmelegedési ütem viszont már elérte az évtizedenkénti 2,98 Celsius-fokot.

Ez nem jelenti azt, hogy a következő évtizedekben is ilyen gyors felmelegedés várható. A rendkívül magas érték egy rövidebb, szokatlanul erős melegedési időszakot jellemez.

A laboratóriumi kísérletek megmutatták, hogy a vizsgált algafaj fotoszintézise körülbelül 29,5 Celsius-fok felett gyorsan romlani kezdett. Amikor a víz hőmérséklete elérte a 32–33 Celsius-fokot, a fiatal algák elpusztultak.

A magas hőmérséklet már a halálos tartomány alatt is jelentős károkat okozott. A 22 Celsius-fokon tartott fiatal algák 35 nap alatt körülbelül 45 százalékkal növelték felszínüket, míg 28 Celsius-fokon mindössze 12 százalékos növekedést mértek.

A különbség azért fontos, mert az algáknak megfelelően gyors növekedésre van szükségük ahhoz, hogy helyreállítsák az elveszített szöveteiket és túléljék a következő kedvezőtlen időszakot.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!