Életveszélyes lehet, ha itt fürdőzöl a Balatonban!

A Balatonról sokan úgy gondolják, hogy különösen a déli part sekély vizei biztonságosak, akár több száz métert is be lehet sétálni anélkül, hogy a víz ellepné az embert. Azonban ez az elképzelés súlyos veszélyeket rejt. A tó medrében ugyanis több helyen is úgynevezett marásvonal húzódik – természetes árokszerű képződmény, amely hirtelen mélyüléseket okoz, és gyakran sodorja életveszélybe azokat, akik nincsenek tisztában a jelenlétével.

Mi is az a marásvonal?

A marásvonal a tómeder hirtelen mélyülő szakasza. Leginkább a Balaton déli partján található, ahol a strandolók azt hihetik, hogy végeláthatóan sekély a víz. Pedig ez korántsem igaz. Egy ponton túl akár 30–40 méteren belül is kétméteres mélyülés következhet be, amely olyan, mintha egy árokba lépnénk. Ez a mederforma természetes eredetű, a tó hullámzása hozza létre.

A strandhatáron túl kezdődnek a veszélyek

A marásvonalat nem jelölik bóják, ezért a legtöbben nem is tudnak róla. Általában 150–180 centiméteres vízmélységnél kezdődik, tehát egy magasabb ember még lábujjhegyen elboldogulhat, de elég egy lépés, és eltűnik a lába alól a talaj. Ez különösen veszélyes lehet, ha valaki pánikba esik, vagy nem tud jól úszni. Fontos tudni, hogy a marásvonal a kijelölt strandhatáron túl található – aki a bójákon belül marad, biztonságban van.

Nem csak egy, hanem két marásvonal is van

A Balaton déli partján két típusú marásvonalat is találunk. Az egyik a már említett, hirtelen mélyülő szakasz a strandhatáron túl. A másik közelebb húzódik a parthoz: ez egy kisebb mélyedés, amelyet a hullámzás alakít ki. A fürdőzők gyakran érzik, hogy bár ugyanabban a magasságban állnak a vízben, köztük mégis 50–60 centiméteres különbség lehet a meder mélységében.

A gyerekekre leselkedő veszélyek

A sekély víz illúziója gyakran megtéveszti a szülőket, akik a déli parton nyugodt szívvel engedik be a gyerekeket egyedül a vízbe. Ám a külső marásvonal és az úgynevezett turzások együtt olyan mederformákat hozhatnak létre, ahol egy felnőtt még térdig jár, de egy gyerek már elmerülhet. Ez különösen akkor veszélyes, ha nem figyelnek eléggé a gyerekekre.

Vízibicikli, SUP és a rejtett mélység

A jogszabály lehetővé teszi, hogy akár egy kilométerre is eltávolodjunk a parttól vízibiciklivel vagy SUP-pal. Ez a szabadság azonban megtévesztő, mert sokan nem veszik észre, hogy elsodródtak a marásvonal fölé. Előfordulhat, hogy egy vízibicikliről vagy matracról a part felé ugrunk a vízbe, de ezzel el is lökjük az eszközt, így a következő ugrásnál már sokkal mélyebb vízbe érkezünk. A hirtelen mélyülés és a talajhiány pedig pánikot okozhat, még jó úszóknál is.

A turzások láthatatlan csapdái

A turzások a marásvonalból kiszabadult mederanyagból képződnek. Ezek a kis homokpadok, iszappúpok mozognak, így sosem lehet tudni, hol bukkannak fel legközelebb. Egy vízibicikliző könnyen megbizonyosodik róla, hogy elég mély a víz az ugráshoz, ám miután kicsit elmozdult, lehet, hogy egy turzás fölé kerül. Egy újabb ugrás akár gerincsérülést is okozhat, ha a víz hirtelen csak félméteres lesz alatta.

A marásvonal településenként is eltérő távolságban van

A marásvonal helyzete nem egyformán távolodik el a parttól. Siófok Aranypartján, Bélatelepnél vagy Földvárnál a marásvonal közelebb húzódik a strandokhoz. Mégis fontos hangsúlyozni: ezek minden esetben a kijelölt fürdőterületen kívül találhatók.

A Tihanyi-kút és a hajózás veszélyei

A Balaton legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál van, ahol akár 13 méter mély is lehet a víz. Ez egy természetes kimosódás, amelyet a Tihanyi-félsziget szűkülete alakított ki. Azonban a közelében zátonyos területek is találhatók, például a szántódi homokpad. Ez hajósok számára komoly veszélyt jelent, főleg ha valaki elhagyja a kijelölt hajózási útvonalat, és a tőkesúlyos hajó fennakad. Ez akár felborulással is járhat.

Miért nincs jelölve a fürdőzők számára a marásvonal?

Míg a hajózási útvonalak bójákkal szabályozottak, a strandolók számára nincsenek hasonló figyelmeztetések a marásvonalról. A strandüzemeltetők csak az 1,2 méteres vízmélységet kötelesek kijelölni. A strandhatáron túli vízmélységekről a fürdőzőnek magának kell tájékozódnia. Ez viszont csak keveseknek áll módjában, így az ismerethiány gyakran vezet balesetekhez.

A marásvonal természetes jelenség

A marásvonal kialakulása teljesen természetes folyamat. A tóra jellemző észak-nyugati szelek hatására a hullámok forgó mozgást végeznek, és az energiájukat nem a parton, hanem kissé beljebb adják le. Ott, ahol már nem tudnak tovább haladni, a mederbe csapódnak, és fokozatosan kimarják azt – így alakul ki a marásvonal. Ez a hely sokszor épp ott van, ahol a hullámok tarajossá válnak, a magasabb partokról jól látható ez a habzó sáv.

Változik-e a marásvonal helyzete?

A marásvonal helyzete alapvetően állandó, de sekélyvizes időszakban kismértékben elmozdulhat a mélyebb víz irányába. A turzásokkal ellentétben, amelyek gyorsan változnak viharok után, a marásvonal lassan alakul át, ezért hosszabb távon lehet vele számolni.

Tanuljunk meg együttélni a Balatonnal

A Balaton nem egy feszített víztükrű medence, hanem egy élő tó, amelynek megvannak a saját törvényszerűségei. Aki ezt tiszteletben tartja, az biztonságosan élvezheti a strandolást, a sportolást és a pihenést. De aki figyelmen kívül hagyja, könnyen kerülhet bajba. A marásvonal ismerete nem csupán vízügyi kérdés, életeket menthet.

Fotó: Canva