Egyre gyakoribbá válhat a hóaszály a klímaváltozás miatt

A szárazság hallatán általában forró nyarakra, kiszáradt folyókra és repedezett talajra gondolunk. Létezik azonban a vízhiánynak egy kevésbé látványos formája is: a hóaszály. Ilyenkor a hegyvidékeken a megszokottnál jóval kevesebb víz tárolódik hó formájában, ami hónapokkal később komoly vízellátási problémákhoz vezethet.

Az Egyesült Államok nyugati részén a 2025–2026-os tél ennek szélsőséges példáját hozta. A kutatók szerint a hókészlet olyan alacsony szintre süllyedt, amelyet az ember okozta klímaváltozás több mint négyszer valószínűbbé tett. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az ehhez hasonló telek a további felmelegedéssel egyre kevésbé számítanak majd rendkívülinek.

Mi az a hóaszály?

Hóaszályról akkor beszélünk, amikor egy adott térségben a megszokottnál lényegesen kevesebb víz halmozódik fel a téli hótakaróban.

Ennek két alapvető oka lehet. Az egyik, amikor egyszerűen kevés csapadék hullik. A másik akkor következik be, amikor csapadék ugyan érkezik, de a magas hőmérséklet miatt hó helyett egyre nagyobb része eső formájában éri el a felszínt.

Utóbbi a felmelegedő éghajlatban különösen fontos. Egy enyhébb tél tehát akár viszonylag csapadékos is lehet, miközben a hegyekben mégis komoly hóhiány alakul ki.

Rendkívüli volt a 2026-os tél

A Colorado School of Mines kutatói az Egyesült Államok nyugati részének hótakaróját vizsgálták. Műholdas megfigyeléseket, felszíni méréseket és egy fizikai alapú időjárási modellt kombináltak.

A kutatók minden év március 15-i hókészletét összehasonlították 1987-ig visszamenően. Ezt az időpontot azért választották, mert a térség jelentős részén közel esik a szezonális hómaximumhoz.

A 2026-os érték ugyan nem jelentett mindenhol abszolút rekordot, de a teljes vizsgált nyugati területen a legalacsonyabb 10 százalékba került. Ilyen kiterjedt hóhiányt a vizsgált mintegy négy évtizedben korábban nem tapasztaltak.

A klímaváltozás több mint négyszeresére növelte az esélyét

A kutatócsoport ezután két különböző éghajlati állapotot modellezett.

Az egyik a jelenlegi klímát reprezentálta, a másik pedig az 1850 és 1900 közötti, iparosodás előtti időszakot, amikor az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás még jóval kisebb volt.

Az eredmények szerint a mai éghajlaton egy, a 2026-oshoz hasonló hóaszály átlagosan körülbelül 6,8 évente fordulhat elő. Az iparosodás előtti klímában ugyanez nagyjából 30 évente következett volna be.

Ez azt jelenti, hogy az ember okozta felmelegedés több mint négyszeresére növelte egy ilyen szélsőséges hóhiány valószínűségét.

Európában is ismerős lehet a probléma

Bár az új kutatás az Egyesült Államok nyugati részére koncentrált, a jelenség Európa számára sem ismeretlen.

Az Alpok és más európai hegyvidékek hókészlete szintén érzékeny a téli felmelegedésre. Különösen az alacsonyabb és közepes magasságú területeken már néhány Celsius-fokos változás is eldöntheti, hogy ugyanaz a csapadék hóként vagy esőként hullik-e le.

Magyarország számára a hegyvidéki hókészlet nem jelent olyan közvetlen víztározót, mint az amerikai Nyugat számára. A Kárpát-medence vízháztartása azonban szorosan kapcsolódik a környező hegyvidékek csapadék- és hóviszonyaihoz, ezért a téli csapadék formájának és a hóolvadás időzítésének változása nálunk is fontos vízgazdálkodási kérdés.