Egyetlen árvíz több műanyagot juttathat a tengerbe, mint egy egész város egy év alatt

Az árvizek szerepe a műanyagszennyezés globális terjedésében jóval nagyobb lehet, mint azt korábban feltételezték. Egy friss kutatás szerint a heves esőzések és áradások során hatalmas mennyiségű hulladék sodródik folyókon keresztül a tengerekbe, ami alapjaiban írhatja át az óceáni műanyagszennyezésről alkotott eddigi képet.

Hogyan szállítják az árvizek a műanyagot?

Normál körülmények között a szárazföldön keletkező műanyag jelentős része helyben marad, lerakókban, városi csatornákban vagy a talajon. Áradások idején azonban a vízszint hirtelen megemelkedik, és mindent magával ragad: palackokat, zacskókat, csomagolóanyagokat, mikroműanyag-részecskéket.

A kutatók szerint különösen a sűrűn lakott, rossz hulladékgazdálkodású régiókban válik ez kritikus problémává. Egyetlen nagy árvíz esemény során annyi műanyag juthat a folyókba, mint máskor hónapok vagy akár évek alatt. Ezek az anyagok végül a tengerekben és óceánokban kötnek ki, ahol hosszú ideig megmaradnak.

A műanyagszennyezés újraértékelése

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a jelenlegi globális műanyagszennyezési modellek alábecsülhetik a valós mennyiségeket. A korábbi számítások főként a folyamatos, mindennapi hulladékbejutással számoltak, nem pedig az extrém időjárási események hirtelen „hulladéklökéseivel”.

Ez azt jelenti, hogy a tengerekben található műanyag mennyisége a vártnál gyorsabban növekedhet. Az árvizek ráadásul nemcsak nagy tárgyakat, hanem mikroműanyagokat is szállítanak, amelyek különösen veszélyesek a tengeri élővilágra.

Hatás az élővilágra és az ökoszisztémákra

Az óceánokba jutó műanyag komoly veszélyt jelent a halakra, tengeri madarakra és emlősökre. Az állatok gyakran tápláléknak nézik a műanyagdarabokat, ami belső sérülésekhez, éhezéshez vagy mérgezéshez vezethet.

A mikroműanyagok még alattomosabbak: bekerülnek a táplálékláncba, így végső soron az emberi szervezetbe is. Az árvizek által szállított szennyezés ráadásul korallzátonyokat és part menti élőhelyeket is károsíthat.

Mi várható a jövőben?

A klímaváltozás miatt világszerte gyakoribbá és intenzívebbé válnak az extrém esőzések és áradások. Ez azt jelenti, hogy ha a hulladékgazdálkodás nem javul jelentősen, a jövőben még több műanyag kerülhet az óceánokba.

A kutatók szerint kulcsfontosságú a városi vízelvezető rendszerek fejlesztése, a hulladék visszatartása árvíz idején, valamint a műanyaghasználat csökkentése. Ellenkező esetben az árvizek a globális műanyagszennyezés egyik legnagyobb hajtóerejévé válhatnak.