Egy új módszer késleltetheti a gyümölcsfák túl korai virágzását

A melegebb tavasz elsőre kedvezőnek tűnhet a gyümölcsfák számára, a korai virágzás azonban komoly kockázatot hordoz. Ha a rügyek a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indulnak, egy később érkező tavaszi fagy éppen akkor érheti a növényeket, amikor virágaik és fejlődő terméskezdeményeik különösen érzékenyek.

A Göttingeni Egyetem kutatói most egy olyan módszert vizsgáltak, amellyel bizonyos gyümölcsfajták virágzását későbbre lehetne tolni. A BMC Plant Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az etefon nevű növényi növekedésszabályozó őszi alkalmazása a vizsgált Kordia cseresznyefajta esetében valóban késleltette a virágzást. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmény egyelőre nem általánosítható minden cseresznye- és almafajtára.

Miért jelent problémát a korai virágzás?

A mérsékelt égöv gyümölcsfáinak éves fejlődése szorosan kapcsolódik a hőmérséklethez. Télen a rügyeknek megfelelő mennyiségű hidegre van szükségük a nyugalmi időszak lezárásához, ezt követően pedig a felhalmozódó meleg indítja el a tavaszi fejlődést.

A melegebb tavasz ezért előrébb hozhatja a rügyfakadást és a virágzást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a késői fagyok veszélye automatikusan megszűnik. Ha a virágzás időpontja gyorsabban tolódik előre, mint ahogy a fagyveszélyes időszak rövidül, a virágok éppen egy érzékenyebb fejlődési szakaszban találkozhatnak a fagypont alatti hőmérséklettel.

Német gyümölcsösökben tesztelték a módszert

A Göttingeni Egyetem kutatói nem laboratóriumban, hanem két kereskedelmi gyümölcsösben végezték el a kísérletet a németországi Alsó-Szászországban.

Két cseresznyefajtát és két almafajtát vizsgáltak. Fajtánként húsz fát vontak be a kísérletbe, és két különböző koncentrációjú etefont alkalmaztak kora, illetve késő ősszel. A következő tavasszal rendszeresen ellenőrizték a virágzás állapotát, majd a terméskötődést is nyomon követték.

Az etefon nem új vegyület a növénytermesztésben. Olyan növényi növekedésszabályozó, amely a növényi szövetekben etilén felszabadulásához vezet. Az etilén természetes növényi hormonként többek között az érésben, az öregedésben és különböző stresszválaszokban is szerepet játszik.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az őszi kezelés megváltoztathatja-e a következő tavaszi virágzás időzítését.

A Kordia cseresznyénél működött

A legvilágosabb eredményt a Kordia fajta adta.

2024. április 9-én a kezeletlen fák virágrügyeinek 88 százaléka virágzott. Ezzel szemben a kora ősszel magasabb etefonkoncentrációval kezelt fáknál ez az arány 56 százalék volt, míg a késő ősszel kisebb dózissal kezelt fáknál 63 százalék. A különbség statisztikailag is kimutatható volt.

Ez azért lehet fontos, mert fagykár esetén akár néhány nap különbség is számíthat. Ha a virágok egy hideg éjszaka idején még kevésbé előrehaladott fejlődési állapotban vannak, nagyobb esélyük lehet átvészelni az eseményt.

A módszer ugyanakkor nem működött mindenhol. A Bellise cseresznyénél, valamint az Elstar és Kanzi almafajtáknál nem sikerült szignifikánsan késleltetni a virágzást. Ez arra utal, hogy a reakció erősen fajta-, dózis- és időzítésfüggő.