Az Arizonai Egyetem legújabb kutatása érdekes összefüggést tárt fel az állatok testhőmérséklete és étrendi szokásaik között. Az eredmények arra utalnak, hogy a magasabb testhőmérsékletű állatok nagyobb valószínűséggel válnak növényevőkké.
A Csendes-óceáni Szigetek szenvednek a legjobban az éghajlatváltozás miatt. Pedig a térség ökológiai lábnyoma minimális. A Csendes-óceáni Szigetek Fórumának vezetői Tongában tartott találkozójukon az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásaira hívták fel a figyelmet. A csendes-óceáni szigetek lakói különösen szenvednek a tengerszint-emelkedés és a szélsőséges időjárási események következményeitől, miközben minimális szerepet játszanak az üvegházhatású gázok kibocsátásában. A vezetők sürgős globális fellépést és nagyobb felelősségvállalást követelnek az iparosodott országoktól az éghajlati igazságosság érdekében. Az ENSZ főtitkára azonnali cselekvésre szólít fel, hangsúlyozva a globális szolidaritás fontosságát a válság kezelésében.
A levegőben lebegő szennyező részecskék miatt több a villámcsapás. A James Madison Egyetem friss kutatása feltárja, hogy a légszennyezés és a légköri instabilitás együtt még hevesebbé teszi a nyári zivatarokat, növelve a villámcsapások gyakoriságát. A szennyező részecskék felhőmagként működve megváltoztatják a viharok elektromos tulajdonságait, ami komoly meteorológiai hatásokat eredményez.
Az 50.000 éves gyanta felfedezése átírja a történelmet. Egy barlangban talált fagyanta derít fényt arra, hogy az őskori emberek már jóval korábban fejlett technológiai készségekkel rendelkeztek, mint ahogy azt korábban hittük. Ez a lelet jelentősen kitolja az emberi vándorlás idővonalát, és arra kényszerít minket, hogy újragondoljuk az ősi emberek mobilitását és alkalmazkodóképességét.
Az emberek legjobb barátai a kutyák, akik évszázadok óta hűséges társaink. Ám kevesen tudják, hogy a négylábú kedvenceink valaha egy kulturális összecsapás középpontjában álltak, mely végül az őshonos kutyafajták eltűnéséhez vezetett Észak-Amerikában.
