Az MI egyetlen vérmintából is képes meghatározni a halál időpontját

A mesterséges intelligencia újabb területen bizonyítja a gyakorlati alkalmazhatóságát: kutatók olyan algoritmust fejlesztettek, amely egyetlen boncoláskor vett vérmintából képes megbecsülni, mikor következett be a halál. A módszer akár két héttel az elhalálozás után is napi pontosságú becslést adhat, ami jelentős előrelépést jelenthet az igazságügyi orvostanban.

Mi történik a szervezetben a halál után?

A halált követően a szervezetben azonnal megindulnak a biokémiai változások. A sejtek energiaellátása megszűnik, az enzimműködés felborul, és különböző anyagcsere-termékek (metabolitok) koncentrációja gyorsan változni kezd.

Egyes vegyületek lebomlanak, mások felhalmozódnak. Ezek a változások időfüggő mintázatot követnek – mintha egy biokémiai „óra” indulna el a halál pillanatában. A kutatók ezt az anyagcsere-profil változást használták fel a pontosabb időmeghatározáshoz.

Hogyan dolgozik az algoritmus?

A fejlesztett modell a vér metabolomját – vagyis a vérben található több száz apró molekula összességét – elemzi. Nem egyetlen markerre épít, hanem komplex mintázatokat vizsgál.

A kutatók ismert halálozási időpontú esetekből származó vérmintákon tanították be a rendszert. A gépi tanulási modell így megtanulta, hogy bizonyos kémiai mintázatok milyen időintervallumnak felelnek meg.

Az eredmények szerint a rendszer akár 13 nappal a halál után is képes napi pontossággal megbecsülni az eltelt időt.

Mi a probléma a hagyományos módszerekkel?

A halál időpontjának meghatározása jelenleg több klasszikus módszeren alapul:

• testhőmérséklet csökkenése

• izommerevség (rigor mortis)

• hullafoltok kialakulása

• az üvegtest káliumszintjének mérése

Ezek a technikák azonban jellemzően 24–48 órán túl egyre pontatlanabbak, különösen változó környezeti hőmérséklet vagy egyéb befolyásoló tényezők esetén. A biokémiai alapú MI-modell ezzel szemben hosszabb időablakban is használható lehet.

Mit jelent ez a bűnügyi nyomozásokban?

A halál pontosabb időmeghatározása szűkítheti a vizsgálati időintervallumot. Ez segítheti:

• a tanúk azonosítását

• a kamerafelvételek elemzését

• a mobiltelefon-adatok vizsgálatát

• az alibik ellenőrzését

Minél pontosabb az időablak, annál hatékonyabb lehet a nyomozás.

A következő lépés: még pontosabb becslés

A kutatók célja, hogy a rendszer ne csak napokra, hanem akár órákra bontva is képes legyen becslést adni. Ehhez további adatokra, különböző környezeti feltételek vizsgálatára és szélesebb populáción végzett validációra van szükség.

Az igazságügyi orvostan új korszaka?

A mesterséges intelligencia és a metabolomikai elemzés kombinációja új eszközt adhat az igazságügyi szakemberek kezébe. Bár a módszer még fejlesztés alatt áll, az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben a halál időpontjának meghatározása objektívebb és pontosabb lehet, mint valaha.

Ez a technológia jól mutatja, hogyan kapcsolódhat össze a biokémia, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia a gyakorlati kriminalisztikai alkalmazásokban.