Az északi-sarkvidéki erdők váratlan klímatitkot rejthetnek – új kutatás figyelmeztet

Az Északi-sarkvidék és a boreális erdők a Föld egyik legfontosabb természetes szénraktárának számítanak. Ezek az ökoszisztémák hatalmas mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, és tárolnak a fákban, a talajban, valamint az örökfagyban. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mennyi szenet tárolnak ezek a területek, és hogy a gyors felmelegedés milyen irányba változtathatja meg szerepüket a globális klímarendszerben.

A világ leggyorsabban melegedő erdőségei

Alaszka és Kanada északi erdőségei a globális átlagnál akár négyszer gyorsabban melegszenek. A növekvő hőmérséklet, az egyre gyakoribb erdőtüzek, a rovarfertőzések és az olvadó örökfagy mind jelentős hatással vannak az itteni ökoszisztémákra. A tudósok szerint emiatt kulcsfontosságú annak megértése, hogy ezek az erdők továbbra is szénelnyelőként működnek-e, vagy idővel szénforrássá válhatnak. Forrás: (Reuters)

Nem minden térkép ugyanazt mutatja

A kutatás egyik része kilenc különböző, műholdas megfigyeléseken alapuló biomassza-adatbázist hasonlított össze. A biomassza az egyik legfontosabb mutató annak meghatározására, hogy egy erdő mennyi szenet tárol.

A vizsgálat eredménye szerint ugyanarra a területre különböző adatbázisok jelentősen eltérő becsléseket adhatnak. Ez azt jelenti, hogy a kutatók és döntéshozók nem mindig ugyanazt a képet látják az északi erdők szénmegkötő képességéről.

Negyven év változásait térképezték fel

A második kutatás során a tudósok egy új, nagy felbontású biomasszatérképet készítettek az észak-amerikai sarkvidéki és boreális erdőkről. A térkép műholdfelvételek, légi lézerszkennelés és erdészeti nyilvántartások felhasználásával készült.

Az adatbázis 1984-től napjainkig évente követi nyomon a felszín feletti biomassza változásait, 30 méteres felbontással. Ez lehetővé teszi az erdőtüzek, a fakitermelés, a vegetációs átalakulások és más környezeti változások pontosabb megfigyelését.

Mi lehet a „klímameglepetés”?

A kutatók szerint a legnagyobb bizonytalanság abban rejlik, hogy a gyorsan változó északi tájak mikor és milyen mértékben veszíthetik el szénelnyelő szerepüket. Az olvadó örökfagy hatalmas mennyiségű korábban elzárt szén-dioxidot és metánt bocsáthat a légkörbe, miközben a gyakoribb erdőtüzek és a növényzet átalakulása tovább növelheti a kibocsátásokat.

Korábbi kutatások már arra utaltak, hogy az arktiszi tundrák, erdők és vizes élőhelyek egy része ma már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel. Ez arra utal, hogy a térség közeledhet egy olyan fordulóponthoz, amely felgyorsíthatja a globális felmelegedést. Forrás: (The Guardian)

Miért fontos ez az egész világ számára?

Az északi erdők és az örökfagyos területek a Föld egyik legnagyobb szárazföldi szénraktárát alkotják. Ha ezek a rendszerek a jövőben nettó kibocsátóvá válnak, az jelentősen megnehezítheti a globális klímacélok elérését.

A most elkészült új térképek és adatbázisok segíthetnek pontosabban követni az északi erdők állapotát, és jobban megérteni, hogy a klímaváltozás milyen irányba alakítja a bolygó egyik legfontosabb természetes szénelnyelő rendszerét.