Az embereknek lehet némi immunitása az H5N1 madárinfluenza ellen

Amíg az immunológusok világszerte versenyt futnak az idővel, hogy megelőzzék az H5N1 madárinfluenza terjedését, egy új ausztrál kutatás reményteli híreket hozott. A tudósok olyan vírusmolekulákat azonosítottak, amelyek ígéretes célpontok lehetnek az emberi vakcinák számára.

A friss tanulmány szerint ezek a fehérjék nagyrészt változatlanok maradnak a különböző vírusok között, ami azt jelenti, hogy egy ilyen vakcina nemcsak az H5N1, hanem más influenza A törzsek ellen is védelmet nyújthat.

Lehetséges, hogy már létezik részleges védettség

Dr. Emma Grant, az ausztrál La Trobe Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint az emberek, akik korábban ki voltak téve a jelenleg keringő humán influenzavírusoknak, már rendelkezhetnek bizonyos fokú immunitással az H5N1 ellen is.

2020 óta az H5N1 minden kontinensen felbukkant – kivéve Ausztráliát –, és számos vadmadár-, baromfi- és emlősfaj körében kitört járványokat okozott.

„Az emberekben ritkán fordul elő H5N1-fertőzés, de nem példa nélküli” – mondja Grant. „Ha valaki hosszabb ideig szoros kapcsolatban van fertőzött állatokkal, például egy farmon dolgozik, megfertőződhet.”

Az Egyesült Államokban jelenleg zajló járvány során már 70 emberi esetet és egy halálesetet regisztráltak a baromfi- és tejgazdaságokban.

A T-sejtek szerepe az immunitásban

Grant és csapata szerint az emberi immunrendszer egyik legfontosabb védekező eleme, a T-sejtek, képesek felismerni azokat a vírusokat, amelyekkel már találkoztak.

„Ha ezt a tudást felhasználjuk olyan vakcinák kifejlesztésére, amelyek a T-sejtek által felismerhető vírusrészeket célozzák meg, akkor esélyünk lehet a jövőbeli influenza-mutációk ellen is” – magyarázza Grant.

A jelenlegi influenzaoltások korlátai

A jelenlegi influenza elleni vakcinák a vírus felszínén található hemagglutinin (H) fehérjére alapoznak. Ez a fehérje határozza meg az influenza A altípusait, például az H1N1-et vagy az H3N2-t.

Jelenleg 18 különböző hemagglutinin létezik:

• Az H1 és H3 általában emberi sejtekkel kötődik és fertőz, míg
• Az H5 elsősorban állati gazdasejtekkel – például madarak, tengeri emlősök és szarvasmarhák sejtjeivel – lép kapcsolatba.

Bár a jelenlegi vakcinák hatékonyan védenek az H1N1 és H3N2 törzsek, valamint az influenza B ellen, az influenzavírusok gyors mutációs képessége miatt nehéz minden törzs ellen védelmet biztosítani.

„Minden vakcinával az immunrendszerünk reagál a hemagglutinin fehérjére, de ha a vírus ezt a fehérjét jelentősen megváltoztatja, az immunrendszerünk már nem ismeri fel” – mondja Grant.

A vakcinakutatás új iránya

A kutatás azt mutatja, hogy az influenza A vírus belsejében található molekulák közül sokat az emberi T-sejtek képesek felismerni. A H5N1 egyik variánsa, a 2.3.4.4b klád, amely több országban is felbukkant, több mint 64%-ban változatlan maradt ezekben a molekulákban.

Ezek az úgynevezett konzervált molekulák létfontosságúak a vírus életciklusában, így nem mutálódhatnak túl sokat anélkül, hogy a vírus működését veszélyeztetnék. Mivel ezeket az emberi T-sejtek is felismerik, remek célpontjai lehetnek egy új típusú vakcinának.

„Ha sikerülne egy olyan vakcinát kifejleszteni, amely ezeket a konzervált molekulákat használja fel, akkor számos különböző influenzavírus ellen is védelmet nyújthatnánk” – mondja Grant.

„Ez a hosszú távú célunk.”

A kutatás eredményei a Clinical & Translational Immunology szakfolyóiratban jelentek meg.