Az elfelejtett járvány: Több, mint 280 millió madár pusztult el  

A madárinfluenza rendkívül fertőző H5N1 törzse 2021 októbere óta legalább 280 millió madár pusztulását okozta. Ez a járvány az elmúlt évtizedekben a legjelentősebb mértékben csökkentette a madárállományt. Már nem csak a közönséges fajok közül szedi az áldozatait a vírus; veszélyeztetett és endemikus madarak tízezrei, valamint emlősök is estek áldozatul a betegségnek.

Emlősök is halnak már meg a vírustól

A Nature Communications című folyóiratban tették közzé, hogy a pusztító vírus rendkívüli módon terjed az Antarktisz térségében, ahol jelentős elhalálozást figyeltek meg az elefántfókák és a szőrös fókák körében. Ez a járvány Óceánia kivételével minden kontinensen megjelent, de a biológiai sokféleségre, a mezőgazdasági rendszerekre és az emberi egészségre gyakorolt hatásáról szóló globális vita meglepően visszafogott maradt.

A figyelemfelhívás élére Ashley Banyard professzor, az Egyesült Királyság Állat- és Növényegészségügyi Ügynökségének (APHA) virológusa állt aki a Surrey Weybridge-ben található laboratórium vezetője.

“Nem vagyok biztos benne, hogy a közvélemény tisztában van a madárinfluenza jelentőségével” – jegyzi meg Banyard, hangsúlyozva a folyamatos éberség és megfigyelés szükségességét. “A vírus kiszámíthatatlansága megköveteli, hogy a szakemberek éberen figyeljenek a lehetséges új veszélyekre.”

Dr. Connor Bamford, a belfasti Queen’s University virológia adjunktusa is felvetette annak riasztó lehetőségét, hogy a vírus behatol az emberi populációba. Bár a H5N1 ismerős ellenfél, mivel először 1996-ban bukkant fel egy kínai libatenyészetben, a vírus jelenlegi, 2.3.4.4b törzs néven ismert változata 2021-ben vált globálisan uralkodóvá. Ennek a törzsnek a magas patogenitású és erősen fertőző formává válása aláhúzza a madárinfluenza kiszámíthatatlan és veszélyes természetét.

Peter Stronach ornitológus, aki az elsők között volt az Egyesült Királyságban, aki megfigyelte a költöző madárpopulációkra gyakorolt hatást, komor szemtanúja pusztításnak. Megfigyelései hangsúlyozzák, hogy a tudományos közösségnek milyen sürgősen kell cselekednie a H5N1 terjedésének megértése és mérséklése érdekében.

A H5N1 kiszámíthatatlan

A magas patogenitású madárinfluenzák történeti eredete, amelyet következetesen baromfifarmokra vezetnek vissza, a vírusok folyamatos újbóli megjelenésének mintáját mutatja. Ezen ismeretek ellenére a tömeges elhullások és a jelenlegi járvány nagyságrendje a vírus viselkedésében bekövetkezett változásra utal, ami a kutatás és a felügyelet terén további erőfeszítéseket igényel.

A H5N1 madárinfluenza-járvány itt van köztünk és olyan pusztítást végez, ami nem a szemünk előtt zajlik, ezért nem veszünk róla tudomást. Azonban jelentős és kiszámíthatatlan fenyegetést jelent a globális biológiai sokféleségre és a közegészségügyre is. A folyamatos kutatás, a közvélemény figyelmének felkeltése és a nemzetközi együttműködés kritikus fontosságú e vírus hatásának nyomon követése és enyhítése szempontjából. A tudományos közösségnek továbbra is ébernek, alkalmazkodónak és proaktívnak kell maradnia a további veszteségek megelőzése és a jövőbeli kihívások előrejelzése érdekében.