Az élelmiszeres csomagolások lettek a világ leggyakoribb tengerparti hulladékai

A legtöbben úgy gondolják, hogy a tengerpartokra sodródó műanyag hulladékok főként hajókról, halászhálókból vagy távoli óceáni szemétszigetekről érkeznek. Egy új nemzetközi kutatás azonban egészen más képet festett a part menti szennyezésről. A tudósok szerint a világ strandjain és partvidékein leggyakrabban az élelmiszer- és italcsomagolások jelennek meg, vagyis azok a hétköznapi műanyag tárgyak, amelyeket nap mint nap használunk.

A University of Plymouth kutatói több mint 5300 part menti hulladékfelmérést elemeztek. A vizsgálat hét kontinensre, kilenc óceáni rendszerre és 112 országra terjedt ki. A kutatás célja az volt, hogy első alkalommal globális képet adjon arról, milyen típusú hulladékok uralják a világ partvonalait.

A műanyag csomagolások mindenhol jelen vannak

Az eredmények szerint az élelmiszer- és italcsomagolások a vizsgált országok 93 százalékában a három leggyakoribb hulladéktípus között szerepeltek. Különösen a műanyag palackok, kupakok, fedelek és élelmiszeres csomagolóanyagok bizonyultak rendkívül elterjedtnek.

A kutatók szerint az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a probléma nemcsak a gyenge hulladékgazdálkodású országokat érinti. Még azokban az államokban is dominánsak voltak ezek a hulladékok, ahol fejlett újrahasznosítási rendszerek működnek.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a strandokon található szemét jelentős része közvetlenül a mindennapi fogyasztáshoz kapcsolódik. A leggyakoribb hulladékok nem ipari eredetűek vagy tengeri halászfelszerelésekből származnak, hanem egyszer használatos csomagolóanyagokból.

A mikroműanyagok problémája tovább súlyosbítja a helyzetet

A kutatás nem foglalkozott közvetlenül a mikroműanyagokkal, de a szakemberek szerint ezek jelentős része nagyobb műanyag hulladékok lebomlásából származik. A napfény, a hullámzás és az időjárás hatására a műanyagok apró darabokra esnek szét, amelyek később bekerülnek a tengeri élővilágba és az élelmiszerláncba is.

A tengeri hulladékok nemcsak esztétikai problémát jelentenek. A műanyagdarabok veszélyeztetik a tengeri madarakat, teknősöket és emlősöket is. Számos állat lenyeli vagy belegabalyodik ezekbe a hulladékokba, ami sérüléseket és pusztulást okozhat.

A szakértők szerint nem elég az újrahasznosítás

A kutatók úgy vélik, hogy a jelenlegi hulladékkezelési rendszerek önmagukban már nem képesek lépést tartani a műanyagtermelés növekedésével. Egyre többen sürgetik az egyszer használatos csomagolások visszaszorítását, az újratölthető rendszerek elterjesztését és a műanyaggyártás csökkentését.

A szakemberek szerint a probléma megoldása nem kizárólag a szemétszedésen múlik. Sokkal fontosabb lehet annak átgondolása, hogy valóban szükség van-e ennyi rövid életű műanyag csomagolásra.

Az elemzés azt mutatja, hogy a part menti szennyezés mögött elsősorban a hétköznapi fogyasztási szokások állnak. A világ tengerpartjain felhalmozódó hulladék jelentős része ugyanazokból a termékekből származik, amelyek nap mint nap megjelennek a boltok polcain.