Az Antarktisz olvadása új veszélyt jelent a tengeri élővilágra

Az Antarktisz olvadásának egyik legismertebb következménye a globális tengerszint emelkedése, a jégveszteség azonban közvetlenül a kontinens körüli tengerek élővilágát is átalakítja. A gleccserekből származó olvadékvíz ugyanis egyre több édesvizet juttat a part menti óceánba, ezzel csökkentve annak sótartalmát.

Ez elsőre apró változásnak tűnhet, az Antarktisz tengeri állatai azonban évmilliók óta rendkívül stabil körülmények között fejlődnek. Egy új kutatás szerint ezért egyes fajok számára már a sótartalom viszonylag mérsékelt csökkenése is komoly élettani problémát okozhat.

A Plymouthi Egyetem és a British Antarctic Survey kutatói egy nagy termetű antarktiszi rákfélén mutatták ki, hogy az alacsonyabb sótartalmú víz felboríthatja a szervezet belső egyensúlyát, szélsőségesebb esetben pedig még a kopoltyúkat is károsíthatja.

Egyre több édesvíz kerül az óceánba

A folyamatot a kutatók édesedés néven említik. Akkor következik be, amikor a gleccserek és a jégtakaró olvadásából, valamint a csapadékból származó édesvíz csökkenti a tengervíz sótartalmát.

A jelenség különösen a sekély part menti területeken lehet jelentős, hiszen az olvadékvíz elsősorban itt kerül kapcsolatba a tengeri ökoszisztémával.

Az Antarktisz körüli vizekben ez azért jelent különleges problémát, mert a helyi élővilág hosszú evolúciós időszakon keresztül viszonylag stabil körülményekhez alkalmazkodott. Számos tengeri gerinctelen ezért kevésbé képes szabályozni belső sóháztartását, amikor környezete hirtelen megváltozik.

Egy kevéssé ismert állat árulta el, mekkora lehet a probléma

A kutatás középpontjában nem pingvinek, fókák vagy bálnák álltak, hanem a Paraceradocus miersi nevű amphipoda.

A vöröses színű, nagyjából öt centiméteresre növő rákféle kövek alatt és a tengerfenéken kialakított üregekben él. Elhalt szerves anyagokkal táplálkozik, így részt vesz a tengerfenéki ökoszisztéma anyagforgalmában.

A kutatók érdeklődését egy 2017-ben, a Rothera kutatóállomás környékén megfigyelt rendkívüli édesedési esemény keltette fel. Felmerült a kérdés, hogy mi történik az állatokkal, amikor a megszokottnál lényegesen több édesvíz kerül a tengerbe.

Már mérsékelt változásra is reagált a szervezetük

A normális tengervíz sótartalmát a kísérletben 34,6-os érték jellemezte. A kutatók ezt először 28-ra csökkentették, ami megközelítette a 2017-es szélsőséges esemény során a térségben mért minimumot.

A változás már 12 órán belül érzékelhető volt.

Az állatok testfolyadéka hígulni kezdett, 48 óra elteltével pedig koncentrációja lényegében követte a környező tengervízét. A nátriumszint szintén csökkent, miközben a magnézium koncentrációja közel 55 százalékkal nőtt.

Ez arra utal, hogy az állatok csak korlátozottan képesek fenntartani belső ionegyensúlyukat, amikor a környezet sótartalma gyorsan megváltozik.